„Krízisben vagyunk. A jóga egy lehetőség, mert kétségbeesetten szükségünk van rá az életünkben. Nem véletlen, hogy egyre több ember tanítja, és egyre több ember gyakorolja.” – mondja Beryl Bender Birch, jógatanár, és több jógaszakkönyv szerzője. A 76 éves Beryl 45 éve vegetáriánus, fitt és egészséges. Amikor megkérdezték, mit tanácsol az egészséges étkezéshez, a következőt válaszolta: Egyél valódi ételeket, növényi táplálékot fogyassz.
A jóga olyan testi-szellemi gyakorlat, amelyben lassú és folyamatos előrehaladás tapasztalható, ha valakiben megvan a megfelelő elkötelezettség. Beryl Bender Birch ennek szellemében segíti tanítványait.
Beryl Bender Birch véleménye a jógáról
A jóga arról szól, hogy megtanuljuk figyelemmel kísérni önmagunkat. Arra tervezték, hogy felébresszen minket. A jóga nem egyezik az ászanával, annak ellenére, hogy a nagyközönség úgy gondolja. A jóga egy élmény. Senki nem taníthat jógát. A tanárok a hagyomány átadásához csak a megfelelő útmutatás követhetik, és ha ezt továbbítják, ez vezetheti a diákot a saját tapasztalataihoz.
Beryl Bender Birch − a jóga jelene
A jóga mindenütt felbukkan: az iskolákban, kórházakban, vállalatoknál, még a hadseregben és a börtönökben is – mindenhol. Bár a jóga nem az egyetlen, de nagyon jó módja annak, hogy tudatosabbá váljunk. Ahogy egyre több embert segítettek és gyógyítottak meg a gyakorlatok, egyre jobban felfigyeltek a jóga erejére. Beryl Bender Birch azt ismétli meg, amit a jógamesterek is hirdetnek: szeretnénk megosztani másokkal a kapott előnyöket.
Beryl Bender Birch találkozása a jógával
Beryl Bender Birch az egyetem elvégzése után ismerkedett meg a jógával. A meditációs gyakorlatot Choyam Trungpa Rimpocheval és Munishree Chitrabhanuval kezdte meg San Franciscóban és New Yorkban. Tanulmányozta Baba Ram Das előadásait és a Sivananda Jógát. Nagy hatással volt rá Iyengar módszere és Pattabhi Jois jógamester tanítása.
Beryl Bender Birch egy kiemelt Jóga Intézet alapítója és igazgatója, valamint a „Give Back Yoga” Alapítvány munkatársa. Több mint 40 éve tanulmányozza és tanítja a jógát és a meditációt. Fél évet töltött Indiában, hogy tovább folytassa tanulmányait. Négy jógakönyv szerzője, A jóga ereje című munkája bestsellerré vált.
Beryl Bender Birch szerint a jóga egy evolúciós folyamat
A jóga tapasztalatai nem fogalmazhatók meg, nem definiálhatók vagy magyarázhatók. Csak a gyakorlatból származhatnak. Ez egy határtalan, kapcsolódási tapasztalat. Az a felismerés, hogy tényleg megváltozhatunk. Tudatosabbak, fegyelmezettebbek, együtt érzőbbek lehetünk. Lehetetlen, hogy ezután ne ismerjük fel mások szenvedését. A könyörületesség nem valami, amit csak úgy eldöntesz – mondta – A szív megnyitásából, a lelki kapcsolódás tapasztalataiból kell származnia, ami a jóga gyakorlatok valódi célja.
De ugyanúgy, ahogy nem kezdhetsz maratoni futáshoz, ha addig soha egy lépést sem tettél, ugyanúgy nem lehet az első ászana osztályodból egy teljesen tudatos, megvilágosodott meditációhoz jutni pár nap alatt. Hacsak nem egy csodálatos munkát végeztél az utolsó életedben!
A jóga egy evolúciós folyamat. Időbe telik. Legtöbbünknek végig kell járnia mind a nyolc fokozatot, hogy megértsük mélyebb dimenzióit. Úgy gondolom tehát, hogy a jóga lassan beszivárog az olyan ember tudatába, aki pontosan követi az értékes hagyományokat, és pontosan olyan ütemben fejlődik, amennyi energiát fordít ennek fejlesztésére. A jóga olyan tudatosság, amely az élet minden aspektusában pozitív hatást fejt ki.
Kapcsolódó írások
Jóga ászanák sorrendjeA modern jóga alapító atyja
A világ legfiatalabb jógaoktatója világrekordnak számít
A világ legidősebb jógaoktatója Gandhival menetelt
A lakóhely, település tekintetében 6 kategóriát állítottunk fel. A válaszadók többsége, 40,3%-a budapesti lakos. A középvárosok népessége, a megkérdezettek közül 18,9%-os arányban, a nagyvárosok lakói pedig 15,9%-kal képviseltetik magukat. Nem volt olyan településtípus, akiknek a képviselői ne jelentek volna meg a mintában. Figyelemre méltó a kisvárosok 15,2%-os reprezentációja, de az 5 ezres népességszám alatti települések 9%-os aránya is meglepetést okozhat.
Kérdőívünkben rákérdeztünk arra is, hogy az adatközlő mióta jógázik. A megkérdezettek 46,2%-a 0-3 éve jógázik, és ezzel ők jelennek meg a legnagyobb arányban. 17%-os arányban képviseltetik magukat a több mint 10 éve, majd tőlük nem sokkal elmaradva a 4-6 éve jógázók követik 18,9%-kal. A 6-10 éve jógázók reprezentációja 10,4%-os, és azok, akik az adatfelvétel idején nem jógáztak, de a közeljövőben szeretnének 7,5%-kal jelennek meg a mintában. 
A válaszadók többsége heti rendszerességgel jógázik. Az összes válaszadó 59,3%-a hetente 1-2 alkalommal, a naponta jógázók 24%-os arányban képviseltetik magukat. A havonta 1-2 alkalommal jógázók reprezentációja 7,9%, és azok, akik nem jógáznak, de szeretnének 8,8%-os arányt képviselnek.
A megkérdezettek 87,3%-a anyagilag is költ a jógázásra, ez valószínűleg a korábbi válaszokra is visszavezethető, miszerint magasabb végzettséggel rendelkezők érdeklődnek leginkább, tehát valószínűleg módjukban áll. A százalékos arányok tekintetében a válaszadók 12,8%-a azt válaszolta, hogy semmit nem költ a jógával kapcsolatos tevékenységre.
Pozitívan hat a vérkeringésre, ezáltal csökkenti a magas vérnyomást. Nyugtatja az idegrendszert, csökkenti szervezetünkben a széndioxidot, ami a savtalanítás fontos eszköze.
A betegség, amit 8 éves koromban diagnosztizáltak nálam, befolyásolta a testem a bal oldalát, éveket töltöttem kórházi kezelésekkel, ahol próbálták rehabilitálni és erősíteni az ízületeimet és az izmokat. Egy nagy térdműtét után, próbáltam valahogy ezt az egészet elfogadni és kezelni. A fizikai tevékenységek korlátozottak voltak számomra, és sok fájdalomcsillapítót szedtem. 
Keleten és nyugaton egyaránt az imádkozás jelképe, de Indiában használják üdvözlésre és tiszteletadásra is. A fej fölé emelt két kéz pedig kérést fejez ki. A két összetett tenyér a szívcsakra magasságában mélyebb jelentőségű, mint egy egyszerű „hello” vagy „viszlát”.
