A jóga pozitívan hat az agyra, különösen arra a részre, amely egyesíti a gondolatokat és az érzelmeket, valamint arra, amely szabályozza a félelmet és a szorongást. Dr. Mádhav Gojál, a Johns Hopkins orvosi szakértője és dr. B. Khalsa, a Harvard Medical School adjunktusa klinikai vizsgálataik révén, egymástól függetlenül ugyanarra a következtetésre jutott: a jóga jelentősen segíti a szorongásban, depresszióban szenvedő beteget. A szorongók számára az orvosok egyre inkább javasolják a jógát. Meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy segíti a stressz és a hangulati zavarok feloldását.
 
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az Egyesült Államok egy hihetetlenül ideges nemzet. Az orvosok gyakran írnak fel nyugtatókat, melyek nagyobb dózisban vagy rendszeres szedéskor álmosságot, szédülést, zavartságot, emlékezetkiesést, sőt rémálmokat okozhatnak. Ahogy a gyógyszerek mellékhatásairól szerzett tudás gyarapszik, egyre több embert érdekel a nem gyógyszeres, alternatív kezelés. Van bizonyíték arra, hogy a jóga valóban segít, és nem csak a tünetek kezelésében, mint a tabletták. A Harvard kutatói egy országos, reprezentatív elemzést is közzétettek. Megállapították, hogy a kérdezettek 3 százalékának (6,4 millió amerikai) azt tanácsolták az egészségügyi szakemberek, hogy végezzék a test-elme terápiákat, vagyis a jógát és a meditációt
 
A legújabb tanulmányok megmutatják a jóga és a meditáció fizikai és pszichológiai előnyeit. A kutatások során kiderült, hogy a jóga befolyásolhatja az agyban a GABA, a Gamma-aminovajsav szintjét. A stressz egyensúlyvesztést okoz, a GABA elégtelen működését. Ez megfigyelhető a szorongásos, a poszt-traumás stressz rendellenesség és a depresszió esetében is. A GABA segíti az izmok ellazulását és regenerálódását, védi a szervezetet a stressz káros hatásaitól. A jóga csökkenti a stressz okozta túlzott ingerlékenységet, javítja az idegrendszeri egyensúly-hiányt – állapította meg Chris Streeter, a Bostoni Egyetem pszichiátria professzora. Az egyetem kutatói összehasonlítottak két, stressz problémákkal küzdő betegcsoportot. A 12 hetes jóga-tréning megnövelte az agyban a GABA szintjét, sokkal nagyobb mértékben, mint a naponta sétáló, de nem jógázó kontrollcsoport esetében. Már egy óra jógázás után jelentősen megnőtt a GABA szintje.

egészség meditáció jóga hatásai kutatás
dr. Mádhav Gojál, meditációt 
kutató orvos.

Akik egy kicsit is ismerik a jóga és a meditáció valódi mibenlétét, tudják, hogy egyik sem a fizikai világban kezdődik, és nem ott ér véget. Nem véletlen, hogy számtalan kutatóorvos választja kísérletei témájául. A Johns Hopkins Egyetemen is komoly csapat érdekelt ebben a témában.
"A meditációt már évtizedek óta vizsgálták, de tudni akartuk, hogy tényleg jobb-e, mint a placebo-hatás" – mondta dr. Mádhav Gojál, kutató orvos és gyakorló belgyógyász. – "Ha az élet egy kellemetlen változást hoz, mint a válás vagy a munkahely elvesztése, az sok esetben depresszióhoz vezet. Ez azt jelenti, hogy gondolataim állandóan ezen a témán függnek. A kavargó gondolatokat szabályozni kell, s ez az élet minden területére igaz. Aki elengedi a negatív gondolatmintákat, a fizikai feszültséget is elengedi, és megnyitja szívét a gyógyulásnak. Egyesek úgy vélik, a meditáció azt jelenti, valaki csak ül csendben, és nem csinál semmit. Ez nem igaz. Ez egy aktív edzés, az elme tudatosságának növelése."
 
Ő és kutatócsoportja 47 meditációs vizsgálatot végzett 3515 önkéntes bevonásával, akik nem szenvedtek klinikai depresszióban. Nyolchetes meditációs kurzuson vettek részt. Ezután fokozott javulást tapasztaltak a depressziós és szorongásos tünetek csökkenésében. Egy 2 éves periódus alatt végzett szisztematikus áttekintéskor bizonyítékokat találtak arra, hogy a meditáció segíti feloldani a stressz tüneteit és a szorongást. Javulást tapasztaltak a vitalitás, szociális működés, a negatív és pozitív érzelmek, a memória vagy koncentráció terén egyaránt.

egészség meditáció jóga hatásai kutatás
dr. S.B. Singh Khalsa, orvos - 
jógaterapeuta.

Dr. S.B. Singh Khalsa Torontóban szerzett doktori diplomát, az orvostudományon belül a jógaterápiára szakosodott. 2006 óta a Harvard Medical School adjunktusa és a Kripalu Jóga- és Egészségközpont igazgatója. Több mint 40 éve jógázik, és okleveles jógaoktató is. Dr. Khalsa klinikai kutatásokat végez a jóga és a meditációs gyakorlatok hatékonyságával kapcsolatban. A vizsgálatok témája: a jóga hatása álmatlanság, poszttraumás stressz és szorongásos zavarok esetében. A jóga előnyeiről készült értékelése bekerült az egyetemi tananyagba. Dr. Khalsa a Nemzetközi Jógaszövetséggel is együttműködik a jógaterápia kutatásának előmozdítására. Hamarosan megjelenik Jóga alapelvek és gyakorlatok az egészségvédelemben c. orvosi tankönyve. 
 
Dr. Khalsa több mint egy évtizeden át végzett klinikai kutatásokat a jóga és a meditáció hatásairól. Meggyőző tudományos bizonyítékokat szerzett arról, hogy a jóga és a meditáció pozitívan befolyásolja az agyunkat és az életünket: 
• Csökkenti a stresszt, a szorongás, a depresszió és az álmatlanság tüneteit.
• Az agy memóriáért felelős részei erősebbé és élesebbé válnak. 
• A jóga rendszeres gyakorlása csökkentheti a pulzusszámot és a magas vérnyomást, növeli a tüdő kapacitását.
• A hangulati ingadozásokat javítva elősegíti a mentális egészséget.
 
Vajon a jóga tényleg csökkenti a stresszt? Boldogabbá válunk már napi 10 perc meditálás után is? A tudomány is határozott igennel felel. 

Kapcsolódó cikkek: