Jóga tippek

Ki volt az első jóga tanár, kik voltak a követői, és mikor alakult az első jóga osztály? A jóga kultúrában Siva az Adiyogi, vagyis ő az Első Jógi, a jóga kezdeményezője. Ezzel kapcsolatban egy gyönyörű történet visz minket a messzi múltba.

Jóga tipp>> Jóga oktatás programok.

A számítógép aszerint működik,  hogy milyen típusú információk vannak a rendszerben. A test és az elme is. A programokat a gépeknél át lehet írni, ugyanígy a mentális kódokat is meg lehet változtatni, finomítani. A jóga tudománya azt tanítja, hogy az elme és a test lehetőség a változtatásra. Ha helyes információkat kap, nem blokkol le, hanem egy átjáróvá válik.

A testhelyzet még nem elég

A hagyomány úgy tartja, hogy Siva 8 400 000 jóga testhelyzetet ismer, ezek közül 84 a legfontosabb jóga ászana. Egy szép megfogalmazás szerint: ha tudatos rendszerű mozgásról van szó, akkor ászana. Ha költői kegyelemben történik, akkor klasszikus táncról van szó.

Siva a tánc ura is, Nátarádzsa. Sok ászana kapcsolódik különböző táncmozdulatokhoz beleértve a kéz mozdulatait és a mudrákat. A kozmikus tánc lényegében nem más, mint ászanák sorozata. Az átalakulás tánca, ahogy a jóga is a változás lehetősége.

 
Ha a művész a mozgást és az mudrákat az indiai klasszikus táncban megfelelően használta, akkor az meditatív állapothoz vezette. Az indiai klasszikus zene szintén így hat. Sőt a tudatos, Istennek felajánlott étel fogyasztása is. Egyszóval a bölcs – akár ülve, akár mozgásban – mindent a tudatosság magasabb szintjének eléréséhez vezető eszköznek tekint.

Indiai ősi kultúrájában szinte mindennek van tudományos alapja is. Az indiai művészi formák is tudatosan fejlődtek. Például az ékszereknek ismerték az egészségvédő hatásait. A zene és a tánc sem üres szórakozás volt, hanem egy spirituális folyamat része.

Siva Jógesvara

Sivát a leggyakrabban meditációs testtartásban ábrázolják. Ő a jóga ura, az összes létező ászanát képes bemutatni. Yogesvarának is nevezik, az első jóga gurunak, mivel ő adta tovább ezt a tudást. Nem tévesztendő össze A Yoga-Isvara, Yogesvara névvel, ez Krisnára utal, Aki minden misztikus képesség ura.

  
Siva és az első jóga osztály

Több mint 15 ezer évvel ezelőtt Adiyogi, az első jógi, átadta a jóga tudományát hét tanítványának, a Saptarishiknek (sapta=hét, risi= bölcs). A hét szent bölcs szorosan együttműködött Sivával az emberi faj megsegítésében.

Siva a Himalájában egy hosszas meditáció után intenzív extatikus táncba kezdett. Amikor befejezte, teljesen nyugodt volt. Az emberek, akik látták ezt a táncot, tudták, hogy Siva valami különösen csodás dolgot tapasztalhatott meg. Jöttek, várták, mi történik majd, de Siva nem vett tudomást róluk, elunták hát a várakozást és elmentek. Kivéve hét embert. Könyörögni kezdtek: Kérünk, oszd meg a tudásodat!  Siva azonban elutasította őket: Bolondok! Nem vagytok erre alkalmasak. Ehhez óriási előkészítésre van szükség. A hét bölcs azonban nem adta fel. Napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre végezték lelki gyakorlataikat.

Egy telihold napján, nyolcvannégy évnyi komoly feladatvégzés után, Siva végre a hét vezeklőre nézett, és látta belső tisztaságukat, ragyogásukat. Teljesen érettek voltak a tudás átvételére. Már nem tudta figyelmen kívül hagyni őket. Megragadták a figyelmét. A Himalájában, a Kanti Sarovar tó partján elkezdődött a jógatudomány átadása. Siva a jóga különböző aspektusait átadta egy-egy bölcsnek, ezek a szempontok a jóga hét alapformájává váltak. A jóga még ma is őrzi ezt a hét különálló formát.

Sok év elteltével a tanítás befejeződött. A hét ünnepelt bölcs teljesen megvilágosodott lényként hét különböző irányba indult, hogy elterjessze ezt a nagyszerű tudást. Az indiai kultúrában ma Saptarishiként ismerik a hét szentéletű bölcset, imádják és csodálják őket. Ma az egész bolygón emberek milliói végeznek jóga gyakorlatot. Ez az egyetlen olyan dolog az emberiség történetében, amely napjainkig fennmaradt anélkül, hogy valaha emberekre kényszerítették volna.

Kapcsolódó cikkek

• Paramahansa Yogananda, a jóga úttörője 

• A modern jóga alapító atyja

• Egy guru gondolatai a jógáról

A jóga nyugatiasodása ma már természetesnek tűnő tény. Gyorsan szögezzük le: a jóga egy hiteles, több ezer éves szellemi és lelki töltéssel rendelkező örökség, mely az egész emberiségnek adatott. A 19. sz. végén kezdődött meg a jóga „exportja” Indiából.

Van olyan publikáció is, amelynek szerzője a kortárs nyugati jógát „a Kelet-Indiai Társaság második eljövetele”-ként említi. Ez lenne a gyarmatosítás áttételesebb formája?

Történelmi szempontból érthető, miért éppen India vitte Nyugatra a jóga tudományát. Az első követek az indiai nemzeti érzelmű értelmiségiek, filozófusok, jógamesterek voltak, akik hazájuk függetlenségéért küzdöttek.

Helyesen úgy gondolták, ha Nyugaton népszerűsíteni tudnák spirituális kultúrájukat, akkor megnyerhetik a függetlenség támogatását.

A jóga, mint a függetlenség eszköze

Brit-India gyarmati ügyintézői általában az indiai vallás megvetését propagálták.

Továbbá az indiai gondolkodás és kultúra állítólagos elmaradottságát. Az indiai értelmiség tenni akart ez ellen. Sokan, akik nyugati neveltetésben is részesültek, tisztán látták, hogy nem lehet az óind filozófiát és a védikus kultúrát megértetni olyanokkal, akiknél hiányoznak az alapok.

Amikor az indiaiak látták, hogy a nyugatiak a jóga iránt érdeklődnek, elérkezettnek látták az időt a gyarmati uralom gyengítésére – kulturális eszközökkel.

Úgy gondolták, ha népszerűsíteni tudnák a jógát, mint spirituális gyakorlatot, akkor a nyugati világnak is nagyobb rálátása lenne a Védák bölcsességére. Ezért indultak el az indiai jógamesterek és tanítók – elsősorban Amerikába.

A kortárs jóga kettős arca

A modern gyarmatosítás gyakorlata az, hogy elvesz valami értékeset, felhígítja vagy lekicsinyli, és így profitál belőle.

Azok a nyugati jógatanárok, akik megszokták, hogy művészi szabadságnak hívják a spekulációt, egy olvasztótégely-kultúrában élnek, ahol a sikert nem feltétlenül az ősi tudás továbbörökítése jelenti.

A modern jóga a hagyományos jógát kimazsolázva, azokat a részeket tartja meg, melyek nem kívánnak különösebb belső változást, áldozathozatalt. Akkor lesz népszerű, ha kényelmesen beleillik a napi teendők közé, melyek célkitűzése leginkább az egészség és a fittség, valamint a társadalmi elismertség körül forog.

Az üzleti szellem terjesztői úgy gondolják, ha egyáltalán gondolkodnak rajta, hogy a jógát is „eladhatóvá” kell tenni. Látszik, hogy ez jól bevált gyakorlattá vált, hiszen megszámlálhatatlan jógastúdió működik világszerte.

Ennek eredményeképpen a hagyományos jóga háttérbe szorul.

A jóga erejének forrása

A „hagyományos” jóga a védikus tradíció bölcsességén és a jóga több ezer éves gyakorlati sikerén alapszik.

Nem hindu tulajdon. A „hindu” nem szanszkrit szó, és sehol sem található a Védákban. Perzsa közvetítéssel terjedt el, és az Indus-folyó völgyében, és azon túl élő őslakosokat jelölte. Később vál etnikai, vallási és nemzeti fogalommá.

A Védák sem a hinduizmus termékei, csupán a hinduk szent könyvei, a kortalan tudás és bölcsesség tárházai.

Ennek a hatalmas tudásbázisnak egyik része a jóga. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy a jóga egy hindu gyakorlat, csak azt: a védikus fa egyik ága. A jóga a védikus kultúra része.

Patanjali Jóga-szútra című művének híres mantrája szerint a jóga a az anyagi tudat megfékezését szolgálja. Íme, a híres jóga idézet:

„A jóga az a folyamat, amely az anyagi tudat megfékezésére, illetve leállítására irányul.”

Folytatása pedig a spirituális tudat kialakításának módja.

Átfogó képre van szükség

Különbséget kell hát tennünk a „jógaipar” és a tradicionális, hiteles jógaiskolák működése között. Ez utóbbi képviselőinek vagy azoknak, akik jobban meg akarják érteni a jógát, magasabb szintű ismereteket kell szerezniük.

Olyan átfogó képre van szükség, melyben a jóga filozófiája és történelme központi helyen szerepel.

Az az érv, miszerint a jóga az anyagi világ terméke, éppen olyan anyagi elképzelésekben gyökerezik, mint amilyenekkel a védikus bölcsességet akarták háttérbe szorítani.

A hagyományos jóga sokkal többet kínál, mint amit a jóga világias szemüvegén keresztül lehet levezetni vagy megvalósítani. A személyes átalakulás transzcendentális tudományát kínálja és egy kulturális paradigmaváltást.

Összefoglalás 

A 19. század végén megjelent egy fiatal hindu szerzetes Chicagóban, az elsó vallásközi konferencián. Ezzel megkezdődött a jóga Indián kívüli térhódítása is.

Azonban a sikertörténetnek árnyoldalai is vannak.

Vizsgáljuk meg: mennyire tartotta meg a jóga a hitelességét, mennyire maradt meg lényegi vonása, a transzcendentális tudásban gyökerező státusza.

Ezután döntsük el, hogy milyen jógafolyamatba kezdünk. A jóga valódi tudománya olyan ajándék, amely minden komoly kereső számára hozzáférhető.

Kapcsolódó cikkek

• Felelős jógaoktatás kontra fogyasztói társadalom

• Amit a jógaoktatásról tudni kell - a jóga kezdőknek se legyen átverés

• A jóga gyökerei

• A modern jóga alapító atyja

A keresztények gyakorolhatják-e a jógát?  A jóga keresztény szemmel? Furcsa kérdések. Úgy tűnik, mintha napjainkban az intézményes vallás csökkenne, ugyanakkor teret nyer az „alternatív lelkiség”, vagyis az egyéni útkeresés.  Akik valóban ismerik a jóga filozófiáját, tudják, hogy a jóga is lehet eszköz az ember és Isten közötti összeköttetésben.  Ez nem függ egyetlen vallástól sem, de bárki gyakorolhat jógát hite szerint is. A jógának ezt a tulajdonságát Nyugaton kevesen keresik, a többség leginkább az egészségmegőrzésre koncentrál. Mégis időről-időre felvetődik az a bizonyos kérdés.

A keresztények gyakorolhatják-e a jógát? Ilyen kérdést csak az tesz fel, aki nagyon keveset tud a jógáról, és azt is hozzá hasonló embertől hallotta. Vagy olyan személy, aki ráadásul még bizonytalan is a hitében, s fél, nehogy elveszítse azt. Sőt találkozhatunk olyan – szerencsére nagyon ritka – együgyű megjegyzéssel is, hogy a jóga sátáni dolog. Ez utóbbira még csak felelni sem érdemes, de maga a kezdő kérdés mégis válaszra vár. 

Létezik-e keresztény jóga? 

A jóga több szinten is művelhető. Van, aki csupán az alapokkal akar megismerkedni, mert vigyáz az egészségére. Joga van hozzá, ez is nagyon helyeselhető cselekedet.

Ugyanakkor a jóga ősi, indiai hagyományai nem csupán testmozgásról beszélnek. Az ászanáknak komoly hatásuk van a belső szervekre, sőt az elme koncentrációjára is. Ezután még tovább lehet lépni. Attól függően, hogy a gyakorló mennyire komolyan akar elmerülni a jóga spirituális lényegében.

Egyértelmű, hogy a jógának különféle szintjei léteznek, de a legkezdőbb minőség is sokszoros egészségügyi előnnyel jár. A meditatív és spirituális mag csupán azok számára tárul fel, akik ezt tűzik ki célként. A többi jógázó megmarad a „csak” testi egészség alapvető eredményénél.

A nemzetközi jóganap olyan világraszóló esemény volt, amely összefogta az embereket. Örömteli esemény, ami ráadásul az egészségmegőrzés szempontjából is csak elismerést érdemel. Mégis voltak olyan elvakult, szűklátókörű emberek, akik hitelvi alapon kritizálták.

Sajnos mindig voltak fanatikus prédikátorok, akik feljogosítva érezték magukat, hogy hitük védelmében akár el is pusztítsák a más lelki utat kereső embert. Gondoljunk csak az inkvizícióra vagy a vallásháborúkra – de szerencsére mindez már csak történelem. 

Ma már számtalan orvos ajánlja betegének a jógát. Mert mi volna a baj azzal, ha valaki:

• önkontrollt gyakorol,
• ha fókuszál a feladatára,
• ha egészsége érdekében a több ezer éves múltra visszatekintő, garantáltan hatásos mozgást tanulja, gyakorolja,
• ha jógaórára megy, nem pedig bulizni,
• ha megérti, hogy a test csak eszköz, de van magasabb rendű cél is,
• ha toleranciát gyakorol, más kultúrák tiszteletét megtanulja.
• Mi volna a baj mindezzel?

  
Jóga keresztény szemmel

A fő probléma az, hogy sokan nem ismerik, mit jelent a keleti lelkiség, hiszen rengeteg ága van. Megtalálható a legtisztább istenszeretettől az anyagi javakért való imádkozáson át a mágiáig minden. No, de a kereszténység, mint gyűjtőfogalom is magába foglalja mindezt.

A tiszta istenszeretet jézusi tanítását, vagy az anyagi javakért, házért, jó házasságért, a gyermekem sikeres vizsgájáért stb. való könyörgéseket, melyeket Istennek és különféle szentjeinek címeznek. Sőt pénzadományt is felajánlanak, hogy mindez teljesüljön. Bizony nyugaton is vannak szellemekkel, démonokkal foglalkozó papok, akik erről könyvet írnak, erről tanítanak.

A különbség az, hogy a jógát gyakorló vagy a keleti filozófiát ismerő ember nem háborodik fel ilyesmin. Még csak nem is mosolyog lekicsinylően, mert tiszteli a másik ember hitbéli meggyőződését. Tavaly hetekig azon kuncogott a média, hogy egy spanyol főiskolán 196 tanuló számára kötelezővé tették az ördögűzés tanfolyamán való részvételt. Egy pap vezette, aki szakértője az ördögűzésnek, már kézikönyvet is írt e témában.

Nos, egy toleráns ember megvonja a vállát, és végül úgy dönt: a média kenyere a szenzációhajhászás, ez érdekes lehet az igénytelen tömegeknek, de ő nem áll be a fujjogók csapatába. Van ennél jobb dolga is. Például testi-lelki felüdülésre vágyva elmegy jógázni. 

Foglalkozhat-e keresztény a meditáció gyakorlásával?

Az emberek kíváncsiak ilyesmire, érdemes beszélgetni ezekről a dolgokról. Nyugaton nemcsak az átlagember és a sportolók között népszerű a jóga, a művészvilág több képviselője jógázik. Számos területen, hatalmas cégeknél, reptereken, iskolákban van jelen a jóga.

Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy szülő hitbéli meggyőződésére hivatkozva tiltakozik az iskolában, nem engedi a gyerekét jógázni, és így az egész osztályt megakadályozza ebben. Kaliforniában is rendszeresen felmerül az a kérdés: kellene-e tanítani jógát az állami iskolákban?

Az ellenzők csak arra hivatkoznak, hogy az „egy másik hit gyakorlata”. Nekik még nem tűnt fel, hogy az UNESCO felvette a jógát az emberi kulturális örökség listájára.

A nyugati jógaoktatásban járványszerűen terjed az olyan képzés, mely csupán tornagyakorlattá, sportfoglalkozássá vagy fitnesz eseménnyé szűkíti a jógát. Tehát nem kell emellett még lekicsinyelni a jóga mélyebb tanítását. Ugyanis mindenki a számára megfelelő tanfolyamra iratkozhat be.

Ha egy keresztény csak azt a számtalan egészségügyi előnyt akarja elérni, amit a jóga által kaphat, akkor megteheti anélkül, hogy „sötét” dolgokkal vádolná magát a tanítást. Egy becsületes ember nem harap bele a segítő kézbe. Arról nem is beszélve, hogy pl. egy meditációs légzőgyakorlaton teljes szívvel gondolhat Jézusra, fohászkodhat hozzá, senki sem fogja ebben megzavarni.

Összegzés

Érdemes elolvasni a 2014-ben szentté avatott II. János Pál pápa nyilatkozatát. Különösen ajánlott mindazoknak, akik bármilyen módon más népek kultúráját, hitét, vallásának hiteles könyveit kritizálják, vagy elítélő megjegyzésekkel illetik.

A pápa 2000-ben, a nagyböjt első vasárnapján elnézést kért Istentől és az emberektől a katolikusok múltban elkövetett vétkeiért. Az egyház nevében kért bocsánatot, többek között az evangelizáció nevében végzett erőszakos térítésekért, mert semmibe vették és lenézték más népek jogait, kultúrájukat és vallásukat, mert sértették más fajok és népcsoportok jogait. 

Kapcsolódó cikkek

• UNESCO hír: A jóga a kulturális örökség listáján

• Vége a jóga-mizériának Oroszországban

• A jóga a szív felé tartó szent ösvény

• A jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen

• A világ egyik leghíresebb igaz orvosa jógát ajánl a betegeinek

• Mudra és gyógyító kéztartások a keresztény ikonográfiában

Naponta számtalan gondolat suhan át az agyunkon, de legtöbbje felesleges, sőt káros az egészségre. Az elme ereje szinte legyőzhetetlen, úgy ugrál, mint a majmok a fán.

Patanjali Jóga szútrájában olvashatjuk: „yoga chitta vritti nirodha”, szó szerinti fordítása: A jóga az elme zavarainak hangtompítója.

Elme vagy gondolat? 

Az embert mindig is érdekelte ez a téma. Könyvtárnyi irodalma van: a komoly tudományos, pszichológiai tanulmányoktól a „mezei” bölcsességig számtalan formában olvashatunk róla. Az elmét sokszor hasonlították egy raktárhoz, melyben a gondolatok, mint adatok gyűlnek és raktározódnak el, hogy akár a legváratlanabb pillanatban is előbukkanhassanak. Hasonlították számítógéphez is, melyben a gondolatok táplálják be az adatokat, s aztán az elme e bevett információk szerint működésbe lép. 

Gondolataink mentális programokat hoznak létre. A tanultak vagy a megtapasztaltak alapján formálódik a véleményünk az élettel kapcsolatos dolgokról, és az elme ennek megfelelően fog cselekvésre késztetni minket. Hogy ezeknek a belső programoknak, a meggyőződéseinknek van-e közük a valósághoz és az igazsághoz, az csak akkor derül ki, ha olyan életformát sikerült kialakítanunk, mely mások boldogtalansága nélkül tesz tartósan boldoggá minket. 

  
Az elme ereje

Az elme szüntelenül fecseg a háttérben, nyugtalanná és idegessé tesz, és akadályozza a koncentrálóképességet is. Sokan panaszkodnak arról, hogy a gondolataik elkalandoznak, nem tudnak koncentrálni a feladataikra. A jóga lecsendesít ezt a majom elmét, és különböző technikákat kínál gondolataink szabályozására. Kevés ember szán időt arra, hogy megfékezze ezt a mentális zajt, pedig bárki óriási többletenergiára tehet szert, ha kipróbálja, és utána rendszeresen gyakorolja. 

Az érzékek információt küldenek az elmének, melyet belső érzéknek is nevezhetünk. Az elme ezt két véglet között, boldogság vagy szenvedés különböző árnyalatú formájában tálalja.

Az elme ereje így befolyásolja mindennapi életünket. 
Gondolataink néha a tudatalattinkból törnek elő, elménk a múltban tapasztalt történéseket egykor véleményezte, elraktározza, majd továbbítja nekünk. Néha változatlanul átéljük ugyanazt. Sok esetben nem is tudjuk elengedni vagy feldolgozni, ott kísértenek minket évek múlva is. A szabadjára engedett elme a felkavart tó vizéhez hasonlóan zavarossá, sőt néha irányíthatatlanná válik. A sport, a tanulás, a jóga képes szabályozni, s ekkor az elme ereje segítségünkre lehet.

Mivel belső érzékszerv, a testtel ellentétben képes a múltban és a jövőben is mozogni, és ez egy nagyon fontos tulajdonsága, mert képes jövőt építeni. Az érzékszervek információját képzettségétől függően dolgozza fel, ezért lehetséges, hogy ugyanarról a dologról másként gondolkodik két ember. Ez a képzettség nem iskolázottságot, műveltséget jelent, hanem az emberi élettel kapcsolatos valós és lényegi tudást. A jóga-filozófia követése sokat segíthet, hogy az elme ereje minél finomabb hangolású legyen. 

A gondolat teremtő ereje 

Fontos megértenünk, hogy a gondolat teremtő ereje hozza létre mindennapjainkat. A Bhagavad-gítában azt olvashatjuk, hogy:

„A legyőzött elme a legjobb baráttá, a nem fegyelmezett pedig a legnagyobb ellenséggé válik.” (6.6.) 

Régen természetes volt a memoriterek tanulása, mert ahogy a testet, úgy az elmét is edzeni kell. Egész hosszú idézeteket tanultak meg, például Arany János Toldijának egy-egy énekét vagy latin szólásokat, szállóigéket, filozófusok tanításait. Ez csak egy technika, a memória fejlesztésére. Úgy tűnik, ma, az internet világában nincs szükség ilyesmire, hiszen 2 másodpercen belül megjelenik a keresett információ. Pedig az emlékezés, a tanultak felidézése, majd a rajta való meditálás a gondolat teremtő erejét segítheti, vagyis alkotókészségünket fejlesztheti.

A „mi lesz, ha”, „mi lett volna, ha” kezdetű gondolatok ugyanúgy terelnek valami felé, mint a konkrét utasítások. A szabályozatlan elme a gondolat segítségével akadálytalanul cibál minket ide-oda, teret és időt átugorva csapong. Gondolataink nem csupán a jelent vizsgálják, életünk minden eseményét elő tudják idézni, összekeverni, de megfelelő szabályozás esetén segíteni is képesek. A kontroll egyik módja a jóga.

Pozitív gondolatok 

A pozitív gondolatok nem hagynak teret a csapongó elme erejének. A híres, sokszor elővett idézetek megerősítik mindezt.

„Amit gondolunk, azzá leszünk.” (Buddha)

„Olyan az ember élete, amilyenné a gondolatai teszik.” (Marcus Aurelius) 

„Ahogy az ember az ő szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek 23.7.)

„Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt.” (Ralph Waldo Emerson)

Számos tanulmány és kísérlet bizonyítja, hogy gondolataink fizikálisan is hatnak, és előbb-utóbb következményei lesznek. A betegségek pszichés hátteréről ma már mindenki hallhatott. De a pozitív gondolatok, például az ima erejéről, gyógyhatásáról is. 

  
Az elme lecsendesítése

Bármit akarunk elérni, legyen az tanulás vagy sportteljesítmény, az első lépés az elme lecsendesítése. A hinduizmus szerint, a „mauna” (csend) a lelki fegyelem lényeges része. A muni szóból származik, ami azt jelenti: bölcs. Bölcs az az ember, aki felülemelkedett az elmebeli találgatások szintjén, akinek valódi dolgokról valódi tudása van. A csend megbecsülését, az önmagunkba nézést a különböző keresztény kolostorok is bevették regulájukba, sőt vannak olyan szerzetesrendek is, ahol teljes némaságot fogadnak. A belső csendre is nagy szükségünk van.

A jógának számtalan formája létezik, de alapvetően mindegyikben megtalálhatóak azok a gyakorlatok, melyek célja az elme lecsendesítése. A bhakti-jóga szentírásában, a Bhagavad-gítában olvashatjuk, hogy az elmét nehezebb megfékezni, mint a szelet megállítani,

„de az állandó gyakorlás és elkülönülés célhoz vezet.”(6.35.)

Az ászanák rendszeres gyakorlása

mellett a légzőgyakorlatok is egyfajta kontrollt jelenthetnek. A pránájáma, a légzésszám csökkenése, is szabályozhatja a gondolatok gyakoriságát. A pránájáma és a különböző ászanák növelik a vér áramlását, a feszült testet fellazítják és rugalmassá teszik. A kondicionáló testhelyzetek fegyelmezett gyakorlata (szukhászana, vadzsrászana, bhadrászana és padmászana) segít létrehozni egy nyugodt és kiegyensúlyozott lelkiállapot.

A jóga és a meditáció ezt a célt szolgálja. Egyik formája a Trataka meditáció, mely átmenet az ászanák fizikai gyakorlása és a mentális jóga között. A három klasszikus hatha-jóga szöveg egyike a Gheranda Szamhitá is foglalkozik ezzel a tisztító gyakorlattal. Lényege, hogy egy fix pontra, legtöbbször egy gyertya lángjára nézve, pislogás nélkül kell koncentrálni. Könnyűnek tűnik, de nem az, mert közben az elme nem kalandozhat semerre. 

Jó, ha kapuőrként megszűrjük gondolatainkat, és csak azokat engedjük be, melyek segítik feladataink végzését. A pozitív gondolatok összes energiánkat átirányítják arra, amit csinálunk, és nem hagynak teret az ugrándozó majom elme számára. A jóga segíti a méreganyagok kiutasítását a testből és az elméből, hogy ne csak sodródjunk az életben, hanem tudatossá váljunk, és mi magunk határozhassuk meg azt az irányt, ami felé haladni akarunk. 

Kapcsolódó cikkek

• Jógázó macska és az egerek

• A helytelen gondolatok teszik az embert boldogtalanná

• A jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen

• Depressziósak vagyunk? Jógával stresszmentesen!

• Jóga és meditáció a fájdalom és öregedés ellen

Hogyan és miért lélegezzünk  - Többek között erről is szól a jóga tanítása, de a jóga mibenlétét sokféleképpen meg lehet fogalmazni. Alapvető tudománya a helyes lélegzetvétel vagy a rugalmasság megőrzése, de magas szintű tanítást is ad, spirituális és meditatív fegyelemre oktat.

Megközelíthető az egészség és a relaxáció felől, de az elme szabályozása és a tudat felemelkedése a végső célja. A bölcs gondolatok mindenkit lelkesítenek, motiválnak. Most néhány gyönyörű idézettel szeretnénk mindezt bemutatni, híres jógatanárok jógáról, meditációról alkotott véleményén, illetve a jógáról szóló ősi tanításon keresztül. 

Bhaktivinod Thakura, vezető filozófus, tudós, író, bhakti-jóga guru:

A jóga végső célja dicséretes, de az úton veszélyek leselkednek. 

Dharma Mittra, jógaoktató:

Minden alkalommal, amikor van rá lehetőséged, fordulj befelé, és meditálj. 
A csakrák nagyon intelligensek – olyanok, mint a tested számítógépének a szoftverjei.

Az állatok a mi gyengébb fivéreink és nővéreink. Ez nem azt jelenti, hogy meg lehet enni őket, hanem hogy szeretettel kell velük foglalkozni.

Szvámí Visnu Devananda, jógamester és híres békeaktivista:

Az egészség gazdagság, a nyugodt elme boldogság. A jóga megmutatja az ehhez vezető utat: helyes gyakorlat (ászana), szabályos lélegzés (pránajáma) megfelelő relaxáció (savászana) kifogástalan étkezés (vegetárizmus) pozitív gondolkodás (Védanta) és meditáció (dhjána). 
A jógafilozófia azt tanítja, hogy az igazi ember nem a testével azonos, hanem a halhatatlan én-nel. Erről bizonyos mértékben, szellemi fejlődésének mértéke szerint, minden ember tudatos. Tudja, hogy csak elfoglalja és használja a testet, mint egy eszközt.

 Kate Holcombe, a san francisco-i Gyógyító Jóga Alapítvány alapítója és ügyvezető igazgatója:

Az egyik legnagyobb dolog, amit megtanultam a tanáromtól, Desikachartól, hogy a jóga igazi értéke ott található meg, amikor alkalmazzuk azt a mindennapi életedben, különösen a kaotikus pillanatokban.

Aadil Palkhivala, jógaoktató: 

Az igazi jóga nem a testet formálja, hanem az életed. A jógát nem elvégezni kell, hanem élni. A jógát nem az érdekli, milyen vagy, hanem azzal törődik, milyen lehetsz. A jóga egy hatalmas és mélységes célt tűzött ki, és ezért lehet valódi jógának hívni, mely a lényeget testesíti meg. 

T.K.V. Desikachar, Krishnamacharya fia, jógamester:

A jóga végső célja mindig pontosan megfigyelni a dolgokat, így soha nem teszünk olyat, hogy később bánnunk kellene a cselekedeteinket.

Sri Pattabhi Jois, jógamester, Krishnamacharya tanítványa:

A jóga bárki számára elérhető, aki igazán akarja. A jóga egyetemes. De ne üzleti elmével közelíts felé, mely a világi nyereséget keresi. 

 Hatha-jóga-pradípiká (A hatha-jóga lámpása) című indiai jóga-tankönyv: 

Amikor a lélegzet elkalandozik az elme szintén bizonytalan. Amikor a lélegzet csillapodik, az elme is megnyugszik, és a jógi hosszú élettartamot ér el. Ezért meg kell tanulni a légzés szabályozását. 

Legyen bár fiatal, öreg avagy aggastyán, beteg vagy gyenge, ha fáradhatatlanul gyakorolja a jógát, eléri a beteljesülést. Aki eltökélten foglalkozik vele – eredményt ér el. Hogyan is lenne sikeres, aki nem gyakorol?

Csupán tankönyvek olvasgatásával nem teljesedik be a jóga. Csak a tréning vezet sikerre, ez az igazság, semmi kétség. 

 Kelly Kamm, jógaoktató:

A jóga naponta eszembe juttatja a bennem illetve a világegyetemben rejlő kegyelmet és jóságot. (…) Amikor megérted, hogy az igazság a szívedben, a csontjaidban van, akkor soha nem „csinálod” a jógát. A jóga áthat, miként minden tettet egy spirituális törvény. 

Athanasios Megarisiotis, jógaoktató: 

A jóga nem torna vagy verseny. A cél nem az, hogy túlzott ambícióval elérjék a kifelé tökéletes formát, hanem inkább az, hogy megtapasztalják saját spiritualitásukat, a test és a lélek kölcsönhatását minden pózban. 

Max Strom, jógaoktató:

Ne felejtsük el, hogy nem számít, milyen mélyre mész egy testtartásban, az számít, ki vagy, amikor odaérsz. 

Szvámi Vivekánanda:

A jóga tüze elégeti a bűn ketrecét, amely körülveszi az embert. 

Sarah Thompson, jógaoktató:

Számomra a jóga sokkal több, mint egy ászana vagy egy gyakorlatsor. A szívünk kitárásának nagyon nehéz feladata (…) Ez az én jógám. Ez az, ami segít nekem gyógyítani. Ez az, amit megpróbálok megosztani másokkal. 

 
Tao Porchon-Lynch, a világ legidősebb jógaoktatója (a képen a világhírű fotós és jógatanár, Robert Sturman társaságában):

Addig fogom tanítani a jógát, amíg nem tudok lélegezni többé, s akkor én csak elrepülök a következő bolygóra...
Az ősz egy emlékeztető, hogy míg a levelek meghalnak, mindig lesz tavasz, a változás, a pótlás és az újjászületés esélye. Mindannyiunknak megvan a lehetősége a hiányok pótlására és az újjászületésre.

  Patandzsáli jóga-szútrái, az egyik legfontosabb ókori klasszikus jóga szöveg:

1. 2-4. A jóga az anyagi elképzelések megfékezése. Így a látó megvalósítja saját, valódi természetét, máskülönben a különféle anyagi gondolatokkal azonosul.

2.1. A jógának három összetevője van: az elme és az érzékek megtisztítása és tréningje (tapas); az önvaló belső és külső tanulmányozása a szentírások, mantrák felhasználásával (svadhyaya); meghódolás Istennek (ishvara-pranidhana).

2.28. A jóga összetevőinek folyamatos gyakorlása által a tisztátalanságok eltűnnek, és a megkülönböztető tudáshoz vezető bölcsesség felragyog.

4.2. Az előző életek jóga gyakorlatai egyeseknél a születésüktől fogva segítik a fejlődési folyamatot.

Sri T. Krishnamacharya:

Manapság a jóga sokszor megáll az ászanáknál. Nagyon kevés a komoly kísérlet a mélyebb meditációra. Szükség van újra a forrásra, és a jógagyakorlat értékének helyreállítására a modern időkben.

Indra dévi, jógaoktató:

A jóga a szabadság útja, (…) az élet művészete és tudománya.

Kapcsolódó cikkek

• A világ legidősebb jógaoktatója Gandhival menetelt
• A jóga a szív felé tartó szent ösvény
• Egy guru gondolatai a jógáról
• Jóga a nagynevű fotóművész szemével
• Vadászpilótából jógatanárnő

A BBC szerint Sir James Mallinson talán az egyetlen báró, aki raszta frizurát visel. Dr. James Mallinson egy érdekes figura. Etonban végzett, Oxfordban diplomázott, egy arisztokrata család tagja, aki felfedezte India lelkiségét és misztikáját. „Én egy szent ember barlangjában találtam magam, és nem néztem vissza” – mondja magáról. Indiában megkapta a mahant megtisztelő címet. A szanszkrit és a klasszikus indiai tanulmányok adjunktusa a londoni SOAS Egyetemen. Jelenleg a Jóga és jógik  című monográfiáján dolgozik. A siklóernyős repülést is kedveli.

Sir James Mallinson 1988-ban kezdte növeszteni a haját, amikor először utazott Indiába. Elbűvölte őt India szentjeinek lemondottsága, évekig együtt élt indiai aszkétákkal és jógikkal. Disszertációját is ebben a témában írta, mert számára bebizonyosodott India bölcsessége. Miután az Oxford Egyetemen tanulmányozta a szanszkritot, lefordított olyan ősi hatha jóga értekezést, mint a Siva Szamhita és mások. Ezen kívül ő a szerzője számos figyelemre méltó cikknek. Sir James felszentelt mahant, egy hindu vallási rend apátja. 1992-ben avatták be egy hindu szertartás során, a szerzetesi neve Dzsagadis Dász lett. 

Dr. Mallinsontól nem idegen a modern sport sem. Több éve érdeklődik a siklóernyőzés iránt, a mítikus jógikhoz hasonlóan repül a Himalája hegyei között. Ez egy olyan tapasztalat, amelyet rendkívül élvez, és szívesen megosztja a nagyközönséggel a Templom a felhőkben című dokumentumfilmjében.

Következzen itt néhány kiemelt részlet egy vele készült riportból. Elmondta, milyen szerencsésnek érzi magát, mert találkozhatott a gurujával. Éveket tölthetett vele Gujarat és Maharashtra állambeli ásramjaiban, és sokat utaztak együtt. Akkor már beszélte a hindi és szanszkrit nyelvet. Guruja és a vele való társulás nagy befolyással volt a tudományos munkáira. „Minden alkalommal, amikor látom őt, egyre jobban lenyűgöz, és én egyre jobban tisztelem” – mondta Sir James.

Ha az évek során együtt élsz valakivel – folytatta –, látod a gyengeségeit, és sok hibát találsz benne. Vele kapcsolatban ez nem így van, pedig összességében többet voltam vele, mint a feleségemmel és a gyerekeimmel, hiszen fiatalon ismertem meg. A feleségemet, aki akkor még csak a barátnőm volt, elvittem hozzá. Ő hihetetlenül jól vigyázott ránk, annyi szeretetet adott nekünk! Általa egy csodálatos társulásra nyílt lehetőségem, megismerhettem a jógik különböző csoportjait, indiai szent embereket, szádhukat. A Kumbha Méla is ezt adja, olyan, mint régi barátok összejövetele, akik régen látták egymást. A zenekarok, a beszélgetések, a szócsaták – nagyon szeretem az egészet.      

Úgy tűnik Nyugat túlzott hangsúlyt helyez az ászanák gyakorlására és a test szépségére. Azt hiszem, az emberek különböző okok miatt kezdenek jógázni, de akik érdeklődnek a spirituális fejlődés iránt, azok tovább keresnek. Kiemelném Sheldon Pollock a Columbia Egyetem professzorának a szanszkrit nyelvvel kapcsolatos csodálatos munkáját. Részt vett történeti kutatásban is. Sokan feltételezték, hogy India szellemi élete a britek megérkezése előtt több száz évvel már teljesen statikus volt. Nos, Pollock összefogta a tudósokat, hogy megvizsgálják ezt. Szóval, két-háromszáz évvel a gyarmatosítás előtt is hihetetlenül ötletes és gazdag szellemi teljesítmény volt Indiában .

.

Kapcsolódó cikkek

• A Maha Kumbha Méla szervezettebb volt, mint a 2014-es labdarúgó-világbajnokság

• Madonna, a kitartás és a jóga királynője

• Kungfu jóga - amikor Hollywood és Bollywood összefog 

• Bud Spencer, Terence Hill és a hátfájás

• Paul McCartney a Húsmentes Hétfőért

• Liszt Ferenc titkos élete, avagy a zenélő hátfájás kivesézve

Ki gondolná, hogy felvilágosult korunkban is a tudatlanság sötét zugaira lelhetünk. Aki egy Isten háta mögötti kis kunyhóra és babonás emberekre gondolna, nagyot téved. A Moscow Times cikkében nemrég arról olvashattunk, hogy a jóga vált a célpontjává annak az egyre nevetségesebbé váló hadjáratnak, melyben az orosz hatóságok egy nagyvárosban okkultnak, sőt veszélyesnek tekintették a jóga gyakorlását, és be is tiltották. Szerencsére nem sokáig.

Oroszország elnöke néhány éve szinte hitetlenkedve vette tudomásul, hogy India egy külön minisztériumot állít a jóga szolgálatába. Azt mégsem gondolta senki, hogy a 21. században megtörténhet olyasmi, ami ötven évvel korábban volt jellemző az akkori Szovjetunióra.

Az Ob folyó partján terül el az orosz város, Nyizsnyevartovszk. Két hatha jóga stúdiója a nyáron értesítést kapott, hogy többé nem használhatja az önkormányzati létesítményeket. A látszólagos tilalom meglepte a város lakóit, különösen azért, mert a jóga hivatalosan sportként elismert Oroszországban, és saját nemzeti szövetsége van. Korábban még Oroszország is a Nemzetközi Jóga Nap egyik társszervezőjeként szerepelt, ráadásul Dmitrij Medvegyev volt miniszterelnök nagy jóga rajongóként is ismert. 

Eddig a nyizsnyevartovszki hatóságok is támogatták a jóga órákat az állami tulajdonban lévő helyiségeket rendelkezésre bocsátották. Más ingatlan tulajdonosok hivatalos felszólítást kaptak a termek bezárására, sürgették őket, hogy „megelőzzék a vallási kultuszok és mozgalmak terjedését”.

„Először mindenki megijedt, majd nevetségesnek tartotta az egészet. A jóga tudomány”  

– mondta Inga Pimenova, az Ingara Jógaiskola tanára.

„Megtiltják az embereknek, hogy egészségesek legyenek? Ez abszurd! Jobb lenne, ha a kolbászevést tiltanák meg”

– fűzte hozzá Jelena Kolchanova jógaoktató.

A botrány úgy pattant ki, hogy a város szociális és ifjúsági ügyekért felelős osztályáról kiszivárgott az a levél, melyben felszólították a város vezetőit, „tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy az önkormányzati intézményekben hagyjanak fel a jógával”, mert szerintük a gyakorlatok „romboló vallási jellegűek”.

A jóga-tilalom futótűzként terjedt Oroszországban és az internet révén nemzetközi felháborodást is kiváltott, megvetéssel sújtva a városi hatóságot. A polgármester gyorsan ígéretet tett, hogy megbünteti a korlátolt tisztviselőket, akik „téves információt” küldtek szét.

Köszönöm az adminisztrációs segítséget, mely elősegítette a jóga szélesebb körben való megismertetését – nevetett Jelena Kolchanova. – Az emberek most nagyobb érdeklődést mutatnak a jóga iránt.

Hasonló írások jóga témában

• Egy guru gondolatai a jógáról

• Paul McCartney a Húsmentes Hétfőért

• Jóga és sport

• A szépség mítosza – három elengedhetetlen lépés a valódi szépség eléréséhez 

• A himalájai jógik karcsúságának titka

Szeretnénk megérteni létezésünk okát. Ez a vágyakozás segít a teljes lelki átváltozásban. Nem szeretnénk újból anyagi testet ölteni. Életünk legfontosabb küldetése ez az expedíció. Indulj hát el! Nincs semmi veszteni valód. 

Egy guru tanítása: A kapu nyitva áll. Te magad vagy ez a kapu, ha megérted igazi lelki önvalód. Amikor vágyaid megtisztulnak, és elindulsz a tiszta szeretet felé, akkor találkozhatsz majd végre az önvalóddal. Ez a jóga igazi értelme, célja és lényege. Semmi más. Nem az a jóga, amit különböző anyagi célokért teszel. Az sem, ha egy egészségesebb test érdekében tornagyakorlatokat végzel, vagy könyveket olvasol, és végül saját filozófiai ötleteket gyártasz. A jóga egy utazás a szív felé, ahol a legfelsőbb szeretetet található. Ez a szív felé tartó zarándoklat nem más, mint lényed átformálása az átmenetiből a határtalan létezésbe. 

Neked kell levonnod a következtetést, megalkotnod véleményedet, s azt saját magad által kifejlesztett módon alkalmaznod. Ez a jóga végső fázisa. Amikor odaadod a szíved. Amikor valóban úgy érzed: Teljes szívvel csinálom, ezért élek. 

Szvámí B.A. Paramadvaiti gondolatai a jógáról

A jóga útja elvezet az igaz szeretethez. A jóga a Legfelsőbbel való összekapcsolódást jelent. Pénz, hatalom és nemi öröm által nem lehet a Legfelsőbbhez kapcsolódni. Az őszinte viszonyban szívvel és lélekkel közeledsz valaki felé. ​

Részlet Szvámí B.A. Paramadvaiti előadásából

A valódi jóga leírása a Bhagavad-gítában olvasható. A jóga azt jelenti, hogy kapcsolódsz az Isteni tervhez. Sokan jógaoktatók szeretnének lenni. Mit is jelent ez? Elmész egy iskolába, ahol megtanítják, hogyan tudod a lábad perecformára hajtogatni, hogyan tudsz kézen vagy fejen állni? Ez tesz téged jógamesterré? Sokan azt gondolják, hogy ha jógaoktató leszek, akkor könnyen sok pénzt csinálok, nem kell többet dolgoznom, nem lesz többé főnököm. Mi lehetne ennél jobb? Természetesen lehetsz olyan jógaoktató, aki helyes hozzáállással szeretne az embereknek segíteni, de a legtöbben még a a jóga szó jelentésével sincsenek tisztában. 

Őszentsége Paramadvaiti Swami rendszeresen Magyarországra is ellátogat, ahogyan arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk.

Rudolf Steiner filozófus és polihisztor a Jövőbe tekintés című munkájában arról ír, hogy a közeljövőben minden olyan állat ki fog halni, ami emberi fogyasztásra alkalmas. A jövő nemzedéke a mai társadalomról úgy fog beszélni, mint ősi társadalom, ahol az emberek még húst fogyasztottak.

Rudolf Steiner hazánkban is egyre népszerűbb. Többen a Waldorf pedagógia megalkotójaként ismerik. Negyven éves korábban lett vegetáriánus. Ezt a döntését emberi progressziónak nevezte. Elhatározásában nem volt semmilyen kényszerítő hatás, sőt úgy gondolta, hogy ez elkerülhetetlen lépés az emberi fejlődés előrehaladása során. Elmélete szerint az ételek lebontásához és hasznosulásához az emberi szervezet az anyagi enzimeken kívül, különböző energiákat mozgósít. A hús elhagyásával ezen energiák egy része felszabadul, ami lehetővé teszi, hogy más területeken hasznosítsuk azokat. Steiner kiemelte, hogy az ily módon felszabaduló energia hasznosítható akár sport tevékenységre is, de ezeknek az energiáknak a segítségével magasabb szellemi célok elérése válik sokkal egyszerűbbé, könnyebbé. A buktatója a dolognak az, hogyha nem kezdünk semmit ezzel az úgymond felesleges energiával. Elmélete szerint a vegetáriánus életmód lehetőséget ad mindazoknak, akik az élet valódi értelmét keresve magasabb rendű célokat tűznek ki maguk elé.

Steiner filozófiájának másik alapját képezi, hogy minden élet itt a földön össze van kapcsolódva fizikai, szellemi és kozmikus értelemben egyaránt. Minden élőlénynek joga van, hogy teret és időt kapjon élete céljának eléréséhez.
A vegetáriánus életmódban a növényi életformáknak meghagyjuk ezt a teret és időt. Ezt nem nehéz megérteni, hiszen ha egy alma vagy egy répa megérik, utána már csak idő kérdése és az enyészeté lesz. Ezzel szemben az állatmészárlás nem csak felesleges, de könyörtelen is abban az értelemben, hogy évekkel, akár évtizedekkel rövidíthetjük meg az életüket. E mellett nem csak időt nem kapnak, de életterük sem optimális a legtöbb esetben.

Nagyon sokan vannak olyanok, akik szeretik a vegetáriánus ételeket, sőt még maguk is lennének vegetáriánusok, de úgy érzik, nincs kellő akaraterejük, vagy kellő motivációjuk a döntés meghozatalára. Legtöbbször ez azért történik, mert úgy gondolják, hogy egyéni elhatározásuk nem gyakorol különösebb hatást az állatok szenvedésének megakadályozására, sem a társadalom, sem környezetük hozzáállásában. Rudolf Steiner szerint ez bizony nagy tévedés. Ha valaki meghoz egy döntést annak érdekében, hogy miképp akarja élni az életét, az hatalmas változást indít el először a szűkebb, majd a tágabb környezetében. Húsfogyasztás nélkül sikerülhet magasabb tudatszintre emelkednünk, szélesebb látóteret kapni ahhoz, hogy hozzájárulhassunk magunk és környezetünk jólétéhez. Mert az erőszakmentesség ereje felbecsülhetetlen. Ez Rudolf Steiner üzenete.

Ki ne szeretne egészséges lenni? Teszi fel a kérdést az ájurvéda, és minden épeszű ember. Harmóniába hozni a lelket, az elmét, az érzékszerveket és a testet? Ezekben az alapkérdésekben szolgál támaszként az ájurvéda évezredeket átívelő tudománya. Nemcsak orvostudomány, de filozófia és életmód egyben. A jóga és az ájurvéda elválaszthatatlanok egymástól, mint a Nap és a fény.

A betegség kialakulása az ájurvédában

A betegségek kialakulásában az ájurvéda többek között fő okként a méreganyagok felhalmozódását jelöli meg. Ezek a méreganyagok lehetnek emészthető természetes anyagok, amelyek nem tud a szervezet megemészteni. Másrészt méreganyagok, melyek túlsúlyát a szervezet nem képes kompenzálni. Harmadsorban az emésztés során a méreganyagok nem tudnak az emésztőrendszeren és a húgyúton át kiürülni és megbetegítik a szervezetet.

Az ájurvéda háromféle testtípusról beszél

Emberek különböző belső vagy külső jegyei alapján, már sok pszichológus, filozófus sorolt be minket valamilyen kategóriába. Ezt az ayur-véda is megteszi, azzal a különbséggel, hogy doshákról beszél. Fizikai testünk a föld, víz, tűz, levegő, éter kombinációjából áll. A doshák ennek az öt őselemnek az arányát mutatják meg. Egyénre szabottan meg lehet nézni, hogy ezen öt elem közül kinél melyik dominál. Három alapvető típust különböztetünk meg.

Levegő  típus – az ájurvéda Váta dósának (dosha) nevezi

Akiknél a levegő és az éter a dominál, mozgékonyak, gyors anyagcserével rendelkeznek, tehát vékonyak. Kommunikatívak, intellektuális beállítottságúak, érzékenyek, néha szoronganak. Nem szeretik a hideget, végtagjaik gyakran hűvösek. A változásokra jól reagálnak. Ők a váta típusú emberek.

A levegő és az éter feladata, hogy mozgat, szállít és kiválaszt. A test deréktól lefelé eső részéért felelős. A levegő elem és az éter túlságosan hangsúlyossá válása esetén bélrendszeri panaszok vizelet és székletürítési problémák jelentkeznek.

Tűz típus – az ájurvéda Pitta dósának nevezi

Akiknél a tűz és a víz dominál, ők közepes testfelépítésűek. Szenvedélyes emberek, akik gyakran vezető szerepet töltenek be mind a társaságukban, mind a munkahelyükön. Élvezik a versengést és a sportokat. Nagy akaraterejük van, de sokszor dühösek és irigyek. Ők a pitta típusúak

A test középső harmadának működéséért a pitta dosha felelős. Emésztőnedvek termelését és a testhőmérsékletünket biztosítja  A tűz és a víz fokozódása esetén gyomor máj, epehólyag, hasnyálmirigy és különböző gyulladások okozhatnak problémát.

Föld típus – az ájurvéda Kapha dósának nevezi

Akiknél a föld és a víz dominál, azoknál gyakori a túlsúly, izmaik fejlettek,erősek. Nehezen tanulnak. de kitűnő a memóriájuk. Nagyon kedvesek, segítőkészek. Ritkán feszültek, inkább béketűrőek. Jó az állóképességük. Ők a kapha típusúak.

Testen belül a kapha dosha a fejtől a rekeszizomig terjedő részéért felelős. A tüdő, szív és a bőr területein fejti ki a hatását. Fontos szerepe van az immunrendszer egészséges működésében. Ízületek közötti folyadék mennyiségéért és a zsírszövet helyes arányainak betartásáért is felelős.

Fokozódása esetén a méreganyagok a tüdőben és a fej területén szaporodnak fel, így betegítve meg a szervezetünket.

Az ájurvéda a táplálkozásnál kezdődik

Természetesen vannak kevert típusok is és az is előfordulhat, hogy mind a három dosha azonos arányban van jelen egy embernél. Azonban a méreganyag felszaporodásának, helye és tünetei egyértelműen megmutatják, hogy melyik a domináns erő, amit étrendváltozással és kristályok, drágakövek hordásával kompenzálni tudunk. A váta típusúaknak az emésztésük tüze gyenge, ezért ne fogyasszanak sok nyers zöldséget. Jó hatással van rájuk a meleg, nehéz és tápláló ételek fogyasztása. A pitta típusúak számára nagyon jók a keserű és fanyar ételek, a csípőset azonban érdemes kerülniük. Ellentétben a kapha típusúaknak kifejezetten a csípős ételek ajánlottak, mert anyagcseréjük lassú és ezt fokozza a csípős íz.

Jóga világnap! Létezhet nagyobb öröm a jógások rajongói számára, minthogy az ENSZ június 21-ét a Nemzetközi Jóganappá nyilvánította? Különösen nagy áttörésnek számít ez Magyarországon, hiszen a közelmúltban egy jógaiskolát „kultúridegen szagok” miatt jelentettek fel.

Nemzetközi jóganap az Inbound jógaiskolában

Jóga világnap a Bharata Kultúrtérben

„A jóga a test és a lélek, a gondolat és a cselekvés, az önkorlátozás és a kiteljesedés egységét, az ember és a természet közti harmóniát fejezi ki” – mondta Narendra Modi, India miniszterelnöke, amikor előterjesztette jóga világnap elképzelését az ENSZ felé. Az erőszakmentesség a jóga ékköve.

A jóga ősi tudománya nyilvánvalóan egyetemes emberi kincs. A jógát India sem sajátíthatja ki magának, és egyik náció sem gondolhatja „kultúridegennek” saját kultúrájától. Mint ahogyan az arab vagy a római számok, a kurkuma vagy a feketebors, a Pitagorasz-tétel vagy a Szent-Györgyi nevéhez kötődő C-vitamin, de Mozart vagy Kodály sem lehet „kultúridegen” sem Magyarországon, és a Föld egyetlen országában sem. Vagy vissza kellene küldenünk a krumplit, a paradicsomot és a paprikát Amerikába? Akkor viszont mi történne a világhírű magyar pirospaprikával?

​

Megtörtént eset, hogy az egyik budapesti jógaiskolába ellenőrzésre érkezett egy hivatalos ember. Papírjai szerint „kultúridegen” szagok terjengésének vádjával érkezett. Beleszagolt a levegőbe, minden egyes szeg-zugot bejárt, majd konstatálta, hogy az egész területet valami megmagyarázhatatlanul kellemes illat járja át. Az ellenőr sűrű elnézések közepette, és mentegetőzve, hogy tulajdonképpen neki is jógáznia kellene, hamar távozott. Nagy szerencséje van a feljelentőnek és az adott hivatalnak is, hogy a magyar demokrácia meglehetősen gyermekcipőben jár, és hogy a jógások alapértelmezetten jámbor emberek. Pedig micsoda nemzetközi visszhangot lehetet volna ebből az ügyből gerjeszteni! És hogy az mennyire nagy ingyen reklám lehetett volna a magyar jógásoknak.

Maradjunk az erőszakmentesség világában. A valamire való jógás az állatoknak sem árt, ami életmódjában is tükröződik. Táplálkozása erőszakmentes – vegetáriánus. Éppen ezért emberi környezetére nézve is veszélytelen. Mint ahogyan Gandhi is ártalmatlan volt. Sosem bántott volna senkit egy ujjal sem. Az ellene fordulókat is tiszteletben tartotta. Az ahimszá, az erőszakmentesség erejével azonban mégis legyőzte a világ egyik legnagyobb hadseregét.

Ez az ahimszá a jógások fegyvere. Ennek az erőszakmentességnek a felszálló füstje csípi azok szemét, akiknek látását elvakítja az „én és enyém” farkastörvénye.  Könyörgöm, nem kell aggódni a jógások miatt. Legalábbis nem jobban, mint bárki más miatt. A jóga alaptanítása szerint a Föld népei egy nagy családot képeznek. Lehet, hogy más nyelvet beszélnek, de nem idegenek egymástól, nem jobbak a másiknál. Ha úgy tetszik, ugyanaz a piros vér csörgedezik az ereinkben. Az egymástól tanult életbölcsességek mindenkire érvényesek, legyen az görög, német, amerikai vagy magyar eredetű. Ezt az egységet is hivatott megünnepelni a jógavilág minden év június 21-én. A jóga világnappal egy újabb béke világnapot kapott a világ. A jóga világnapjának kikiáltásáról az Origo is beszámolt.

Információink szerint hazánkban is megannyi jógaiskola készül a jógás jeles napra. Jógabemutatókra nyílt napokra, beszélgetésekre, előadásokra számíthat a közönség.

Ünnepeljünk hát együtt, ünnepeljük a lelki békét, a világbékét és az egészséget!

A jógapózok, vagy szanszkrit nyelven jóga ászanák sorrendje és eredete nagyon régre nyúlik vissza. India nagy bölcsei, a risik elbeszéléseikben, tanításaikban felelevenednek az ősi történetek, miszerint Síva nyolcvannégyezer ülésmódot, vagy jóga pózt próbált ki, keresve az önmegismerés kifejlesztésére leginkább alkalmas gyakorlatokat. Ma az eredeti tradíciókat követő jógagyakorlók körében 84 póz használatos ezekből, illetve 20-30 jag ászana alkalmas az egészség visszaszerzésére, megtartására. Az eredeti jóga ászanák sorrendje a nagy bölcsek évezredes érlelésének és továbbörökítésének eredménye.

Egy huszadik századi nagy tanítót, Yesudiant idézve:               

„Légy mértékletes életed minden megnyilvánulásában, akkor hosszú ideig élsz a földön!”  

A nyugati világban még jó néhány évtizeddel ezelőtt is babonaként tekintettek a jóga testhelyzetek jótékony élettani hatásaira, ma azonban már a nyugati tudósok a legmodernebb vizsgálatokkal, kutatásokkal is alá tudják támasztani a jóga szervezetre gyakorolt jótékony hatásokat.

A hagyománykövető jógagyakorlási mód nagyon eltérő a nyugati világban népszerűvé vált jógázástól. A gyakorlókat szépen fokozatosan vezetik be az ászanák világába, nem cél a gyors fejlődés, és a minél több testhelyzet ismerete.

Az jóga ászanák között vannak szemlélődő testtartások, ezek a jóga ülésmódok. A kezdő jógagyakorló ezekkel ismerkedik meg először, később ezek a jóga pózok lesznek alkalmasak az úgynevezett pránájámák gyakorlására, majd a gondolatösszpontosító mudrák végzésére.

A következő lépcsőfok a testgyakorló ászanák, ezek fejtik ki a szervezetre az életerőt megőrző, energiát és egészséget adó jótékony hatásokat.

Az ősi gyógymódok mindig azt hangsúlyozzák, hogy a testi egészség a sejtek és szövetek állapotától függ. A szövetek egészségének három fontos feltétele, a rendszeres táplálékfelvétel, a salakok könnyű, gyors és alapos eltávolítása, végül az ideg összeköttetések hibátlan működése. Tehát az emésztő-, és a keringési rendszernek kell tökéletesen működnie, hogy az ember egészségesnek mondhassa magát.

A szív és az erek nagyon nehéz munkának vannak nap, mint nap kitéve, a nagy bölcsek már évezredekkel korábban ismerték azokat a jóga gyakorlatokat, melyekkel kímélni lehet ezeket a szerveket. Ha pusztán naponta pár percben végezzük ezeket a nyomáscsökkentő gyakorlatokat nagymértékben meghosszabbítható az erek élete. Az ászanák gyakorlása közben végzett rövid pihenők is ezt a célt szolgálják, vagyis az erek regenerálódását.

Az jóga ászanák sorrendjét, és gyakorlási módjukat is a nagy tanítók állították össze, most már látható ennek oka is. Hiába ismerjük a pózok jótékony hatásait, ez nem elég tudás ahhoz, hogy magunktól rakjunk össze gyakorlatsorokat.

Nem elhanyagolható ismeret az, hogy az ászanákat mindig nyugodt körülmények között és rendszeresen végezzük, mert önuralmat, nyugodtságot csak ekkor szerezhetünk általuk. Az építő, és gyógyító erők így közvetlenül kifejthetik jótékony hatásukat, nem a negatív indulatok közömbösítésére használódnak el.

A gyakorlás megkezdését is a szemlélődő testhelyzetekben kell kezdeni, elmélkedéssel, és a gondolatok elengedésével. 

Gyakran hallom, hogy nyugaton a jóga csak külsőségekben nyilvánul meg. Tény, hogy egyre divatosabb „jógára járni”. Egymás után nyílnak a jógastúdiók, jógaruhákat, jógaeszközöket lehet mindenfelé vásárolni. Az internetről jóga videók tölthetők le, és vásárolhatók meg. Az ügyesebb jógaoktatók, gyakorlók feltöltik a nehezebbnél nehezebb jógapózokat, amiket már megtanultak. Egyre több jógaoktató jelenik meg, ma már bárki befizethet egy jógatanfolyamra, ahol kinevezik jógaoktatónak, az sem baj, ha még nem jógázott előtte. A jóga kezdőknek még "kínai". De tényleg ennyi lenne a jóga?