A modern világ első nyugati származású ájúrvédikus orvosa, Dr. Robert E. Svoboda nemcsak amerikai orvosi egyetemre járt, hanem a híres Maharasztra állambeli Bharati Ájurveda Főiskolán is diplomát szerzett. Az ájurvéda, az élet tudománya, egy teljes körű orvosi rendszer, beleértve az anatómia, élettan, patológia részleteit, kezelési elveit és eszközeit, valamint a jógát. A fő gyógyszer az odaadás – hangzott el egy vele készített riportban. Előadásokat és kurzusokat tart világszerte, tizenegy könyv szerzője. Életútjára érdemes odafigyelni.
Dr. Robert Svoboda az orvosi egyetem állandósága nem elégítette ki, utazni akart, Afrikába majd Nepálba ment. A tibeti buddhizmus mély benyomást tett rá, „valami, amit nem tudott pontosan azonosítani”. Indiába készült, itt ismerkedett meg az ájurvédával. Szerencséje volt, mert Pune-ban úttörő módon bevezették az angol nyelvű kurzusokat, mégis a felvételinél mindenki ámulva tekintett rá, mert ő volt az első nyugati jelentkező. Tíz teljes évet töltött Indiában, és azóta is minden évben legalább három hónapot ott dolgozik.
Aki megismertette velem az asztrológia alapjait – mesélte dr. Svoboda –, mindig biztatott, hogy tanulmányozzam a Dzsjotis tudományát, a védikus asztrológiát is, bár az nagyon hosszú időt igényel. A Dzsjotis szó szerint azt jelenti: fény. Próbál rávilágítani a karmikus mintákra, hogy segítsen olyan életet élnünk, ami a lehető legjobb, saját magunk és környezetünk számára. A Dzsjotis tudomány a jóga húga.
A valódi jóga nem az, amit ma a legtöbb jóga iskolában tanítanak. A jóga összekapcsolja a korlátozott tudatunkat a legfelsőbb valósággal. Ez nem könnyű. A könnyű az, ha belegabalyodunk a látszatvilágba, amit szanszkritul szamszárának, a születés és halál örök körforgásnak hívnak. Sokat tanulhatunk abból is, ha megnézzük, hogyan folyik az emberek élete. Nem kell újra feltalálni a kereket, mások tapasztalatait kamatoztathatjuk a gyakorlatban. Ez a guru szerepe, irányt mutat. Az állatokat nem izgatja, hogy van-e a dolgoknak értelme vagy sem; ők azt teszik, ami az adott pillanatban a legjobb nekik, de az emberek vágynak az értelmes, céltudatos életre.
Mentorom és mesterem Vimalananda nagyon elutasító a modern, úgynevezett jógával kapcsolatban. Azt mondta, a jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen. Nem a fizikai rándulások, vagyis az ászanák és egyéb, a fizikai testtel kapcsolatos tevékenységek az elsődlegesek, mint sok esetben nyugaton. A jóga valami teljesen más – meditáció. Az erős hit minden placebót hatékony gyógyszerré tehet, miként a kételkedés hatástalaníthatja a legerősebb jogorvoslatot is. Míg a Valóság iránti ösztönös odaadás képes kompenzálni a jóga gyakorlatok egyenetlenségeit, az ászanák hozzáértő végzése képes megfékezni az elménk ingadozásait, amikor kétségek gyötörnek bennünket.
Vimalananda azt mondta, ha igazán tudni akarjuk, hogy egészséges módon élünk-e, akkor győződjön meg arról, hogy tiszteletben tartjuk és értékeljük-e egymást, együttműködünk-e egymással. Hasonlóképpen, az ájurvédikus szövegek is külön kiemelik, hogy ha minden tekintetben helyesen viselkedünk a környezetünkkel, vagyis az emberek, állatok, növények, ásványok együttesével, akkor ezek a dolgok is helyesen viselkednek velünk. Mert az élet egy teljesen kölcsönös dolog, ezt a tapasztalataim csak megerősítették számomra.
Kapcsolódó cikkek
