Jóga tippek

A brazil származású Dharma Mittra ma már klasszikusnak számító könyve számtalan jógapózt bemutat. Az általa alapított Dharma jóga nagy hangsúlyt fektet az ahimsszára, az erőszakmentesség elvére. A jóga etikai oldalát hangsúlyozza és a meditációt. 78 évesen naponta 3 osztályt tanított.

45 éves volt, amikor a különféle ászanák végzése közben lefényképeztette magát. 1350 jógapóz készült. Ezekből a képekből 908-at használt fel munkájához, többek között az ászanákról írt könyvéhez, melyet guruja iránti odaadásból készített. 

Dharma Mittra 1939-ben született Brazíliában. A korai 1960-as években a guruja, Sri Swami Kailashananda, ismertebb nevén Yogi Gupta tanítványa lett. Jógát kezdett tanítani, majd megnyitotta a Dharma Jóga Központot New Yorkban.

Dharma Mittra 1975-ben alapította meg jógaiskoláját, hogy segítsen az embereknek a testi egészség és rugalmasság elérésében. Továbbá a jóga filozófiájának megértésében, melynek alapja az erőszakmentesség. „Csak azért vagyok itt, hogy megosszam ismereteimet másokkal, és segítsek nekik gyorsan haladni a jóga útján” – hirdette. Tanításának főbb elemei a következők:

Ahimsza, erőszakmentesség

„Minden élőlény fél az erőszaktól.” 

Dharma Mittra guruja Gandhi kortársa és barátja volt, így Dharma Mittra nemcsak a jógán belüli ahimsza életelvet, hanem Gandhi erőszakmentes életfelfogását is örökölte.

Dharma Mittra szerint az embereknek téves elképzeléseik vannak az erőszakmentesség fogalmával kapcsolatban. Úgy gondolják, hogy az ahimsza elsősorban a külvilággal kapcsolatos. Dharma Mittra azt hangsúlyozza, hogy az erőszakmentes élet önmagunkban fejlődhet ki.

Kezdve az erőszakmentes gondolatokkal és beszéddel, valamint a test egészséges táplálásával. Ennek a legjobb módja a vegán étrend. Számára az erőszakmentes élet alapja az együttérzés. Aki mindenben látja igazi valóját, az nem árt senkinek és semminek.

„Az állatok a gyengébb testvérek. Ez nem azt jelenti, hogy meg lehet enni őket, hanem azt, hogy szeretettel törődjünk velük.”

Dharma Mittra nagy szószólója a vegán és a vegetáriánus étkezésnek. Nem követeli diákjaitól a húsmentes étkezést, de ő minden órán megemlíti a helyes táplálkozás erkölcsi és egészségügyi fontosságát.

 
Jógapóz és gyakorlás 

„Lásd magad a gyakorlatban, még ha nem is tudod most elvégezni. Képzeld el magad benne.”

„Néhány jógi számára a pránájama a legfontosabb gyakorlat.” – Dharma Mittra BKS Iyengar pránájama technikáját tanítja. 

„Ne taníts túl sok testhelyzetet; csak a legfontosabbakat, de azokat tartsa sokáig. „

„Foglalkoztasd az ízületeket minden nap.”

Dharma úgy véli, hogy meg kell próbálnia bizonyos jógapóz kitartását, még ha ez egy kemény feladat is. Azoknak, akik azt gondolták, hogy ez ellentmond az erőszakmentesség elvének, azzal érvelt, hogy ez nem a test támadása, csupán felkészítés az életre. Az életben elbukunk, és visszahatásokat kapunk, ez sem erőszak, csupán realitás.

A jógapóz során tisztában vagyunk azzal, hogy életben fogunk maradni, még ha egy kis fájdalmat is érzünk. De újra próbálkozunk, és erősebbé válunk. A jógaórák valójában ezzel a tanulsággal végződhetnek. Lehet, hogy 10, 20 vagy akár 100 esetben kell próbálkozni, de egy bizonyos ponton meg fogjuk találni az egyensúlyt. Dharma úgy látja, hogy ez a képzés az életben is segít.

 
Dharma Mittra a meditáció hatalmáról

 „Minden a mentális hozzáállástól függ.” 

 „Ne aggódj. Annak semmi köze a meditációhoz vagy a megvilágosodáshoz.” 

 „Minden alkalommal, amikor csak teheted, hatolj mélyre a meditációban.”

Dharma Mittra mindig kihangsúlyozta a meditáció jelentőségét. Azt mondta, hogy valaki elhagyhatja az ászanák napi gyakorlását, de soha ne hagyja el a meditációt.

Javaslata szerint minden nap legalább 10 perc meditáció szükséges reggel és este, lefekvés előtt. Az ászana csak egy bevezető, az aktív tudatosság elérésének eszköze.

Dharma Mittra leginkább a spirituális szív fogalmára koncentrálva tanít a csakrák tudományáról. Azt mondta, a lelki tudatosság a legjobb ajándék, amit gurujától kapott. Pontosabban az a mód, ahogy ez elérhető.

 „A pszichikai erők, a Kundalini energia felemelése az etikai szabályok betartása nélkül csupán annyira lehet biztonságos, mint a drogok használata.”
Dharma Mittra sok éven át gyakorolta és sajátította el a pszichés fejlődés technikáját.

A meditáció egy védő aurát segít megépíteni. Ez egy olyan módszer, mellyel mindenki képes megvédeni magát a pszichikai támadások ellen. Alapja azonban nem más, mint a lelki tudatosság.

Kapcsolódó cikkek

• A helytelen gondolatok teszik az embert boldogtalanná

• A jóga a szív felé tartó szent ösvény

• Egy guru gondolatai a jógáról

Fotótörténeti ritkaságokat láthat az elmúlt száz évből. Dőljön hátra, mintha egy régi mozifilmet nézne: ezek a jógaképek a régmúlt időkből maradtak ránk. A múlt századból valók, a jóga nyugati hőskorából. Számos hírességet látunk, magazinok címlapját, mosolygós jóga gyakorlókat.

Észrevehetjük, hogy a hírességek közül nemcsak Marilyn Monroe jógázott. A jóga, az ősi indiai kultúra része. Mihelyt megérkezett Amerikába, ott is elkezdte azóta is tartó sikertörténetét. 

Aki ismeri a jóga szellemiségét, a testi és a mentális egészségre gyakorolt kifogástalan hatását, az nem csodálkozik a jóga népszerűségén. A következő fotóválogatás csak néhány emlék: jógakép a régmúlt időkből. 

Jógaképek a régmúlt időkből

 1907 –  Sidonie-Gabrielle Colette, Goncourt-díjas francia írónő és újságíró jógapózban.

Az első írónő, aki a Goncourt Akadémia tagja lehetett, és az első nő, aki elhunyta után állami temetésben részesült Franciaországban.

A Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje és lovagja volt.

1930 – Egy jógamagazinban megjelent cikkben néhány jógapózról írt ismertető szerepel.

 1934 – Gyerekek tanulják a kobra-állást egy angliai tengerparton. A lelkes szülők a háttérben figyelemmel kísérik a bemutatót.

 Egy hirdetés 1940-ből. Azt mutatják be, hogy a nők otthon is gyakorolják a jógát.

  1941. február 24-i fotó-esszé: Ez a valódi jóga. A cikk 20 képből álló gyűjteményt tartalmazott.

 1950 – Hollywood híres némafilm sztárja, Gloria Swanson gyakorolja a Gómukhászanát. Tanára Indra Dévi, a jóga első nyugati tanárnője.

 1950 – Janet Leigh, Golden Globe-díjas amerikai színésznő is rendszeresen jógázott.

 1957 – Minden idők legtöbb Oscarral kitüntetett színésznője, Katharine Hepburn szintén kedvtelve jógázott. Tizenkétszer jelölték Oscar-díjra, négy alkalommal meg is kapta.

 Az 1960-as években Peter Sellers pihentető jóga stílusban, a Rózsaszín párduc forgatásakor. A brit színész és komikus Clouseau felügyelőt játszotta a Rózsaszín Párduc filmsorozatokban. Sellers jó kapcsolatot ápolt a Beatles együttessel és a Brit királyi családdal egyaránt. Ha már a Beatles, George Harrison is jógázott.

1962 – George Hamilton és Olivia de Havilland vezető filmsztárok voltak a klasszikus Hollywood-i aranykorból. Pályája során a számos kitüntetés mellett de Havilland két Oscart két Golden Globe-díjat kapott. Franciaországban politikai munkát is végzett. 2010-ben a Becsületrend Lovagja címet kapta, mely a legmagasabb kitüntetés Franciaországban.

Jóga 1964-ben, Londonban. A stúdióban a jóga nagy népszerűsége miatt több kurzust is indítottak.

 Ezen az 1967-es képen, David Bowie látható lótusz pózban. Ötszörös Grammy-díjas angol zenész, színész, zenei producer és zeneszerző volt.

Folytathatnánk a fotóalbumot. Kedvcsinálónak azonban ennyi is elég. 

Kapcsolódó cikkek

• A német focisták jógával készülnek az Európa-bajnokságra 

• A pilóták, a légiutas-kísérők és a miniszterek is jógáznak

• Elvis és Marilyn Monroe is jógáztak

• Greta Garbo bolsevikok elől menekülő jógatanára

• Minden idők legdrágább indiai filmjének főszereplői jógáznak 

A lótuszülés alapgyakorlat a jógapózok között. Látszólag nem nagy ügy, de ha valaki megpróbálta felvenni ezt a meditatív ászanát, akkor hamar rájöhetett, hogy komoly önfegyelmet és gyakorlást igényel a törökülésnél némileg nehezebb lótuszülés, avagy padmasana.

Lótuszülés jógapózban találtak rá

Egy érdekes régészeti feltárásra bukkantunk, mely az indus-völgyi civilizáció újabb bizonyítékaként szolgál, hogy bizony hosszú évezredek óta jógáznak Indiában. Az indus-völgyi civilizáció, más néven Harappa vagy Mohendzso Daro kultúra a messzi múltba visz bennünket.

A régészek a több mint 5000 éves kultúra feltárása során bukkantak rá egy ősrégi jógi földi maradványaira. Meditációban, lótuszülés jógapózban maradt fenn, a szamádi, vagyis a mély belső koncentráció állapotában. 

 
A Harappa civilizáció messze megelőzte a többi kultúrát, nemcsak a szubkontinensen, az ókori Európában is. A 35-40 éves férfit ülő helyzetben temették el, miként egyes szádhukat szokták, akik lemondanak a világról. Mit jelent ez? Vagy belső, meditatív, vagy anyagiaktól független, egyszerű életet, aktív prédikálást.

Lótusz ülés az indus-völgyi civilizációban

A kutatók már eddig is találtak hasonló leleteket, jobbára pecsételőkön, melyek jógapózok különféle formáját ábrázolnak. Ilyen pecsételőt láthatunk a szöveg melletti képen. A Rádzsaszthánban most fellelt lótusz ülésben talált csontvázon jól látható, hogy a keze a térdén nyugodott, ujjai a Gjána mudra formában pihentek.

Ez a hüvelyk- és mutatóujj összeérintése egy kört formázva, a többi ujj nyújtva van. Maga a gjána szó tudást jelent. Ez az egyik legismertebb mudra, mely több indiai szobron és festményen is látható.

Milyen múdrát vettek fel a régi jógik lótuszülés közben?

Itt főképp igaz az a mondás, hogy a sorsod a kezedben van. Lótuszülés közben ezt a mudrát már évezredek óta ismerik és gyakorolják a jógik, mivel ezzel együtt jár a béke, a nyugalom és a szellemi fejlődés. Miközben a fizikai erőkifejtés minimális, az energetikai hatása óriási lehet. A Gjána mudra segíti a koncentrációt, felszabadít a stressz alól, enyhíti a depressziót és fejfájást. A mudra „jelzés” vagy „kézmozdulat”. A test energiáinak áramlását, szabályozását is jelenti. Képes az elme nyugtalanságának megszüntetésére, az ember Istennel való kapcsolatának felelevenítésére. A hüvelykujj képviseli az egót, a Gjána mudra a bölcsesség és a magasabb tudatosság felé vezet. Fókuszálja az agyat, pozitívan befolyásolja az elme, az ideg- és az endokrin rendszer, valamint az agyalapi mirigy tevékenységét.

 
B.K.S. Iyengar így fogalmazta ezt meg:  

„Ekkor megismeri azt az üdvözült örök boldogságot, amely túl van az érzékek határain, s amelyet az értelmével sem képes megragadni. E végső valóságban időzik, s nem mozdul ki onnan. Megtalálta a mindent felülmúló kincset. Nincs semmi, ami ennél magasabb volna. Aki ezt elérte, azt a legnagyobb bánat sem érinti meg többé. Ez a jóga valódi jelentése – a szenvedéstől és bánattól való végleges megszabadulás”. 

Rajta hát, lótuszülés jóga gyakorlatra fel! De csak óvatosan, nehogy úgymaradj…

Kapcsolódó írások

• Jógázó macska és az egerek

• Jóga gyakorlatok a Gangesz partján

• Jóga ászanák sorrendje

• A jóga gyakorlatok tudományos anatómiája

• A derékfájás kezelése akár végzetes is lehet

A dél-indiai Maháballipuramban sokan megcsodálják a világ legnagyobb szikladomborművét, mely egy természetes sziklahasadék két oldalán látható. A hetedik századbeli faragás Ardzsuna vezeklése néven vált híressé, mérete: 30x15m. A hegyvonulat falain számos életnagyságú alak látható jóga testtartásban. Az egyik egy macska, aki a meditáló hőst, Ardzsunát utánozza. Körülötte pedig kacagnak az egerek, mert biztonságban érzik magukat. Vajon csak ennyi látható?

A dombormű közepe felé Ardzsunát, a Bhagavad-gítá egyik hősét láthatjuk jógapozícióban. Tőle kicsit jobbra pedig az őt utánzó macskát, aki körül egereket találunk. Ardzsuna, a bölcs meditál, de mit keres ott a vadászó macska a nyugalom és békesség pozíciójában? És mért nevetnek az egerek?

A jóga, nem csupán cselekvéssor, hanem ugyancsak összetett fogalom, a megértésnek több szintjét képviseli. Érdemes ezen elgondolkodni e világhírű dombormű kapcsán. Különösen napjainkban, amikor a legtöbb jógastúdió csak a jóga külső rétegét hangsúlyozza. Természetesen az is jó, ha az egészségmegőrző szerepe kerül előtérbe, de a jóga nem csupán ennyiről szól. Ez csak utánzása valaminek, mint ahogy a macska is utánozza a mozdulatot, de a lényeg nélkül. Ardzsuna, az önmegvalósított személy a jóga lelkiségét is megéli, a macska nem. Az egerek pedig még csak a fizikai szinten sem képesek követni a jó példát, hanem hamis biztonságérzettől vezérelve kuncognak. Az nem jut eszükbe, hogy mihelyt a macska leengedi végtagjait, abban a pillanatban az életük veszélybe kerül. Illúzióban vannak, a pillanat érzéki örömének élnek, ahogy az anyagi síkon élő ember sem fogja fel, hogy az életét tudatosabbá kellene tennie. Az egerek csak a macskát látják, Ardzsunát nem – a felszínt és nem a lényeget.

De ne legyünk igazságtalanok a cicussal, hiszen legalább ő is gyakorol, nem figyel az egerekre, akik a megszokott, hétköznapi életet jelentik neki. A jóga több olyan ászanát is ismer, melyek különféle állatokról kapták nevüket. Ezekben a mozdulat valamely állat tulajdonságát is magába olvasztja, az állatok természetes mozgását követi, vagy valamilyen híres történet fűződik hozzá. Ugyanakkor mindez arra is utal, hogy a teremtésben a különféle lények csupán különféle testben levő lelkek. A jógik példát vettek az állatoktól, és felhasználták az ászana érdekében. Ezek az ászanák is megtaníthatnak különböző dolgokra. Az állatok ösztönösen kerülnek a testük számára kedvező testhelyzetbe. Az ászanák gyakorlói pedig szintén elérhetik azok jótékony hatásait.

Természetesen van macska póz is, ezért különösen érdekes, hogy a maháballipurami cicánk nem abban áll, hanem pont ellentétesen: vízszintes helyett függőleges testtartásban. A Mardzsari, vagyis macska ászanát mindenki végezheti, előnyös, jó hatású gyakorlat, mely nyújtja a testet és a gerincoszlopot, ezáltal rugalmasságot biztosít a gerincnek. Ideális hát- és derékfájás megelőzésére. Javítja a vérkeringést, ellazítja az elmét, segíti az emésztést, ezért méregtelenítő hatása is van. A macska póz meglehetősen egyszerű. Két ellentétes mozgást kombinál: homorítást és domborítást, ki- és belégzést. Maháballipuramban nem a föld felé fordul a macska tekintete, hanem az ég felé, végtagjai is felfelé ívelnek. Köbe vésett üzenet az ember számára, egy oktalannak tartott négylábútól.

Kapcsolódó cikkek

• A jóga ászanák ősi tudománya

• A jóga nem fakírok fura mutatványa

• A jóga tartja formában a Pókembert

• Teret és időt minden élőlénynek!

Ki gondolta volna, hogy Marilyn Monroe vagy Elvis Presley bármilyen formában is kötődött India jógavilágához? Pedig bizony a képek magukért beszélnek. A hírességek között mai napig hódít a jóga. Van, aki divatból csinálja, van, aki az egészsége érdekében, esetleg egy filmszerep miatt, és szerencsére előfordul az is, hogy valaki megérti a jóga lelki tartalmát, ezért a belső utazás miatt követi. Az sem baj, ha ez csak rövid ideig tart, a fontos, hogy elkezdődik. Az elmélyült jógagyakorlás előbb-utóbb követi majd.

Persze mindenki szívesen nézi Marilyn Monroe 1948-ban készült fotóin a jóga pózokat. A szépség mindig vonzó. Annak idején Elvis Presley énekelt a jógáról. Nem az ő hibája, hogy igazán gyenge volt a dalszöveg. Ha napjaink csillagait nézzük, a pop sztár, Christina Aguilera 2012-es Lotus című albumát is a jóga ihlette. A legtöbben, amikor arról olvasnak, hogy olyan sztárokra, mint a Vámpírnaplók Elenája, a szépséges Nina Dobrev imád jógázni, akkor egy kicsit felfigyelnek magára a jógára is.

Jennifer Anistonnak a jóga a kedvenc mozgásformája, de ő már komolyabban foglalkozik vele. 2005 óta hetente 3-4 alkalommal a jógatanárnőjéhez megy. A First Lady, Michelle Obama is szeret jógázni. 50. születésnapja után állóképesség növelésére több jógát, kevesebb kardió edzést választott. A háromszoros Oscar-díjas és nyolcszoros Golden Globe-díjas, csodálatos Meryl Streep a Veszélyes vizeken forgatása előtt komoly jógagyakorlásba fogott, s úgy megkedvelte, hogy később is folytatta.

Kim Kardashian is jól mutat a fényképen fa pózban, csak a hozzáértő jógások szisszennek fel: Ó, minden tartása rossz! A lába a térdén van, ami felesleges nyomást gyakorol a térdízületire, és sérülést okozhat. Nem is beszélve a törzs rossz tartásáról, mely a hátnak jelent problémát. A jóga népszerű manapság, de azt is be kell látnunk, hogy amikor a szép nők a fotó kedvéért, mint „jóga szupersztárok” szerepelnek, nagyon hamis információt sugároznak. Gyakran még a pózt is helytelenül vagy nem biztonságosan mutatják be.

Jogos igény, hogy a média ne támogassa ezt. Mint ahogy abba kellene hagyni az állandósult „vékony jógik” képeket, mert a jóga mindenkié. Egy szép póz/kép nem egyenlő a jógával! Az sokkal több annál, és a belső gyakorlatot nem lehet külsőségekkel elérni.

Kapcsolódó cikkek:

• Kungfu jóga - amikor Hollywood és Bollywood összefog 

• A világ egyetlen rasztás bárója

• A jóga tartja formában a Pókembert

• Madonna, a kitartás és a jóga királynője

• A világ legidősebb jógaoktatója Gandhival menetelt

Robert Sturman nemcsak odaadó jógázóként vagy a Yogajurnal publicistájaként ismert, elsősorban híres fotóira figyelt fel a szakma. Különböző szervezetekkel és hírességekkel, de rákos betegekkel, árvaházi gyerekekkel is dolgozott, elindította a börtön-jóga és az afrikai jóga projekteket. Filozofikus alkat, aki számára a művészet kegyelem és szépség. Állandóan emlékeztet minket arra, hogy a szépség megtalálható mindenütt. Nem hiszem, hogy tudnék jó fotókat készíteni a jógáról, ha nem gyakorolnám – vallja magáról. – Számomra a jóga egy rendkívül kifejező figurális költészet. Ma már mélyen elmerülök jóga tanulmányaimban, de a munkám sokkal szerteágazóbb ennél.

Műveiben az ászanák kapcsán az időtlen kegyelemre és a megtestesült éberségre fókuszál – írták róla méltatói. Maga a művész így fogalmazta meg: „Olyan érzelmekről szólnak, melyekre nem találok szavakat.” Valóban, a képek a hitelesség és a transzcendencia jegyében egy belső utazásra invitálnak. A fotózás iránti szenvedélye akkor kezdődött, amikor az apjától az első kameráját kapta, azzal a tanáccsal, hogy fotózzon le mindent, amit szeret. Munkái alapján nyilvánvaló, hogy a jóga elsődleges helyet foglal el a szívében. Polaroid technikát használt, csak 2010-ben tért át a digitális fényképezésre. Több fotó-gyűjteménye látható a neten és természetesen könyveiben is.

Sok év alatt fejlődik ki egy művész – mondta –, de gyakran történik valami, ami teljesen új világot nyit meg, és ez olyan, mint egy újjászületés. Ezt tapasztaltam harmincévesen én is. 2000-ben Indiába mentem. Amikor megérkeztem, az első állomás Pune lelkigyakorlatos központja volt. Úgy éreztem, valami olyan mély dolgot kaptam ott, amit nem tanítottak a művészeti akadémián. 

2006-ban együttműködött B.B. Kinggel, annak 80. születésnapja alkalmából készült portréja kapcsán. Rá egy évre „Az Istenek költészete” címmel átfogó tanulmányt készített, a jóga gyakorlásának gyönyörű sorozatát, mely meghozta számára a nemzetközi elismerést. Portréi, akár a nyüzsgő Manhattan utcáin, Malibu kanyonjaiban, parkokban, a Kilimandzsáró lábánál, Afrika nyomornegyedében vagy a sivár San Quentin börtönben fotóz, emlékeztetnek minket, hogy a szépség megtalálható mindenütt. Számára az egész világ egy jógastúdió.

Számomra a jógagyakorlat a felesleges különleges minőségű eltávolítása. Hihetetlen, hogy mennyi érdekességet tudunk művelni csak az egyszerű mozdulatlansággal. Szeretem a városokat, imádom a természetet, és szeretem az embereket, akik szívükben az ég felé törekednek. Rendkívül hálás vagyok jógaoktatómnak, Micheline Berrynek. Sokat segített, hiszen a művészek közül sokan nem tudják, hogyan viseljék el a létezés tüzét. Az ászanákon keresztül megtalálható a belső béke. Alig várom azt a napot, hogy szerte a világon, minden művészeti akadémián kötelező legyen a jóga.

A jóga azért is rendkívül kedves nekem, mert az volt a vágyam, hogy los angeles-i létemre egy egészséges életmódot alakítsak ki magamnak. A meditáció gyógyító gyakorlat. Számtalan nagy példaképem volt a művészettörténetben, de sajnos soknak a magánéletét kétségbeesés és önpusztítás jellemezte. Ez a másik ok, amiért vonzódni kezdtem a jógához, szerettem volna visszaállítani az élet optimizmusát és a megalkuvást nem ismerő hitet. Át akartam írni a történetet, megmutatni, hogyan segíti a kreativitást a jóga. Megtanultam, hogy bár az élet mindig hoz kellemetlenségeket, de azok el is múlnak, így megspóroltam egy csomó időt, pénzt és stresszt. A jóga egy nagy beruházás. A munkám azt hangsúlyozza, mennyi szépséget találok ebben a világban. Ha egy kép megérinti a szívet, akkor ez az, amit én kerestem.

Rendkívül komolyan veszem a művész felelősségét. Egy művész a világunk történetét mondja el. Az Afrika projektben mindent imádtam: a maszáj harcosokat, a nyomornegyedekben, börtönökben és árvaházakban fellelhető emberi szépséget. Amikor először hallottam az Afrika jóga projektről, tudtam, hogy a világnak ezt meg kell ismernie. Láttam a megdöbbentő szenvedés képeit, és szerettem volna létrehozni egy sor ünneplő, figyelemre méltó pillanatot, mert azok is Afrikában történnek.

A változásról, reményről és az emberi méltóságról mesélnek. Ez ráébresztett, milyen erős a fénykép hatalma, különösen manapság, a szociális média korában. Amikor hazaértem, és a New York Times értékelte a munkámat, rájöttem, hogy a jóga is képes rendszerbe foglalni a humanitárius eszméket. Használni kezdtem hát a jógát, mint alapítványi fényképészeti tanulmányokat börtönökben, rendőröknél, a Wall Street vezérigazgatóinál stb. A jóga vált összekötő úttá köztem és a világ közt. A maszáj harcos cselekedetei ugyanazt jelentik, mint a vezérigazgatóé és a fogolyé vagy a jógatanáré New Yorkban. Mindannyian azt a hatást keltik, ha őszinte életet kereső emberek.

Például elkészítettem egy jógázó los angeles-i rendőr portfólióját. Azért csináltam, mert vannak ugyan, akik visszaélnek a hatalmukkal, de vannak kiváló egyének is közöttük. A legtöbbjük jó ember. A többségük értünk kockáztatja az életét. Tiszteletet érdemelnek. Abszurd dolog általánosítás alapján elutasítani őket. Ez elszomorít, hiszen ismerek néhány tisztet, és ezek mind hihetetlenül jó emberek.

Egyszerűen fogalmazva, az ászana a legszebb ábrázoló, figuratív költészet, amit valaha láttam. Azt gondolom, a szív sokkal erősebb bármi másnál. Él bennem egy kép, a humanitárius, szívből jövő üzenetet ünneplő világ lehetőségéről. A tanulmányok és ászanák csodálatosak – azonban egy lépéssel még tovább lépve mélyebb megértésre tehetünk szert valami teljesen más szinten. Nézd át az illúziókat, az elkülönülést és a hamis énképet, így felfedezheted, hogy egy nagyobb rálátásban minden dolog kapcsolódik.

Egy korábbi facebook bejegyzésben ez olvasható a fenti kép alatt: Szeretek köszönetet mondani, de nem nyitok vitát a vegetariánus életmódomról, mindent megteszek, hogy elkerüljem azt. Néha valamilyen idióta mégis nyomást gyakorol rám, akkor úgy érzem, ezt kellene mondanom, de természetesen soha nem teszem.

Robert Sturman hív bennünket, hogy vegyük észre: az élet tele feltűnő szépséggel. Azt mutatja meg nekünk, ahogyan ő látja a világot. Munkája azonban túlmutat a puszta fizikain, valami azon túlira koncentrál. A lelkünk szabadságra vágyik – írja egy cikkében. – Ekkor az elme megijed, ragaszkodni kezdünk dolgokhoz, és félni az ismeretlentől. A lélek nagyon okos. Az elme is az. Melyik okost fogod követni?

Kapcsolódó cikkek:

• Meghalt B.B. King – pontosan úgy, ahogyan szerette volna

• A világ legidősebb jógaoktatója Gandhival menetelt

• A világ egyetlen rasztás bárója

• Liszt Ferenc titkos élete, avagy a zenélő hátfájás kivesézve

• Bud Spencer, Terence Hill és a hátfájás

• Madonna, a kitartás és a jóga királynője