Hiánypótló felmérést készítettünk, amelyben a magyarok jógázási szokásait és motivációit vizsgáltuk. A kutatást az India Klub Alapítvány nevében Dr. Gyurok János szociológus (PTE) és Szabó Szilvia Jógamájá vezető jógaoktató szakmai felügyeletével történt. A felmérés eredményeihez készült infógrafikák és a szöveg a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.
Tények és előzmények
A nyugati civilizációkban is egyre nagyobb szerepet kap a jóga az egészségmegőrzés, a szabadidő eltöltés, valamint a test és a lélek összhangjának kutatása kapcsán. Számos könyv és más jógát népszerűsítő kiadvány jelent meg a nyugati világban. Hazánkban a klasszikus jóga szakirodalomnak számító Baktay Ervin, Selva Raja Yesudian, Weninger Antal munkái a legkiemelkedőbbek.
Napjainkban a magyar emberek egészségi állapota Európában a legrosszabbak közé tartozik. A jóga fontos szerepet tölthet be az országos egészségmegőrző programban. A jóga több évezredes tudomány, ami a testgyakorláson túl még számos területre kiterjed. A nyugati civilizációban, a köztudatban egyfajta gimnasztikaként szerepel, de sok esetben keresik terápiás lehetőségként különböző fizikai és mentális problémák megoldására is. Eredetileg a jóga életmód preventív célt szolgált.
A hagyományok szerint a jóga teljes rendszerének gyakorlásával megelőzhető a betegségek kialakulása. Harmonikus, kiegyensúlyozott életet eredményez. Felmérésünk az interneten keresztül kérdőíves, önkitöltős formában zajlott. Azt a célt szolgálta, hogy átfogóbb képet kapjunk a jógaoktatással kapcsolatos néhány meghatározó változóról.
A felmérésbe több megyét és a fővárost is bekapcsoltuk, kérdeztünk fiatalokat és idősebbeket, férfiakat, nőket, alacsonyabb és magasabb iskolai végzettségűeket, falvakban, városokban, tanyákon élőket. A mintában közel 600 ember adott választ, a kapott információk anonimek, melyeket szakmai célokra használunk fel. A kutatást az India Klub Alapítvány nevében Dr. Gyurok János szociológus (PTE) és Szabó Szilvia Jógamájá vezető jógaoktató szakmai felügyeletével zajlott.
A jóga inkább a nőké vagy a férfiaké?
A megkérdezett adatközlők közül 546-an küldték vissza a kérdőívet. Az adatközlők döntő többsége nő. A felmérésünkben szereplők közül 82,8% tartozik a női nemhez. Ez egy olyan fontos adat, ami alapján következtetni lehet a jógával kapcsolatos férfi-női részvételre. Érdekes jelenség a nemek arányának átfordulása, mert a jóga eredeti tradíciójában a férfiak gyakorolták a jógát.
Mely korosztály a legnyitottabb a jóga iránt?
Nagyon érdekesen alakult a jógázással kapcsolatos korcsoportos lebontás. Az 546 válaszadó közül legnagyobb arányban (14,3%) az 50-55 éves korcsoportba tartozók kerültek. Őket 14%-kal a 45-50 évesek, majd 13,4%-al a 40-45 évesek követik. Ezekből az adatokból egyértelműen az látszik, hogy a jógázók legnépesebb táborát a középkorúak alkotják.
E tekintetben lényeges eltérések nincsenek a három középkorúhoz tartozó csoport között. Őket a 20-25 évesek követik 12,8%-kal, de a 15-20 évesek is 10% körüli arányban képviseltetik magukat. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fiatal generációk érdeklődése is komoly elemként jelenik meg a jógaoktatással kapcsolatosan. Jelentősnek mondható az idősebb (65 felettiek) korosztályhoz tartozók aránya is. Ez egy olyan jelzőszám, amelyből kitűnik, hogy komoly érdeklődés van a jógaoktatással kapcsolatban az idősebb korcsoportoknál is.
A jóga az örökké tanulás művészete
Az adatközlők döntő többsége, 67,1%-a felsőfokú, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. Őket 27,2%-kal a gimnáziumot végzettek követik, majd a szakmunkás, szakiskolai és általános iskolai végzettségűek következnek. Megállapíthatjuk, hogy a jóga iránt érdeklődők vágynak a továbbtanulásra, személyes fejlődésre. Erre látnak lehetőséget a jógában is.
A kapott adatok nagyon egyértelműen jelzik, hogy a jógázás elsősorban a magas iskolai végzettségűek tevékenységi körébe tartozik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jógázás a felsőfokú végzettségűek kiváltsága lenne, de azt jól jelzi, hogy a jógázás egy sajátos életmódhoz, életvitelhez, életfilozófiához is köthető tevékenységként jelenik meg.
Az alacsonyabb iskolai végzettségűek talán kevesebb információval rendelkeznek a jóga hatásáról, szellemiségéről, lelkiségéről. Az ilyen típusú tevékenységek sokkal kevésbé részei a mindennapjaiknak, mint a magasabb iskolai végzettségűeknél.
Valószínű, hogy ebben a divatnak is szerepe van, így a jógázás inkább része a magasabb iskolai végzettségűek divatkövetésének, mint ahogyan ez az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében megjelenik. A megkérdezettek fele szellemi foglalkozású, ami szintén az életmód szerinti érdeklődést támasztja alá, nyitottabbak a szellemi foglalkozásúak akár a jóga filozófiai, szellemi tanításai iránt is.
A jóga nem csak a nagyvárosiak hóbortja
Előzetes hipotézisünknek megfelelően az 546 válaszadó valamivel több, mint a fele (52%) Budapesten, vagy a főváros közelében lakik. Ugyanakkor szinte minden más megye lakói is képviseltetik magukat a mintában.
Zala, Heves és Bács-Kiskun megye a többi megyénél valamivel nagyobb arányban jelenik meg az általunk elkészített kördiagramban, képviselőik a többi megyénél nagyobb reprezentációt mutatnak a többi megyéhez képest. 
A lakóhely, település tekintetében 6 kategóriát állítottunk fel. A válaszadók többsége, 40,3%-a budapesti lakos. A középvárosok népessége, a megkérdezettek közül 18,9%-os arányban, a nagyvárosok lakói pedig 15,9%-kal képviseltetik magukat. Nem volt olyan településtípus, akiknek a képviselői ne jelentek volna meg a mintában. Figyelemre méltó a kisvárosok 15,2%-os reprezentációja, de az 5 ezres népességszám alatti települések 9%-os aránya is meglepetést okozhat.
Egyre többen és rendszeresebben jógáznak
A legtöbb válaszadó heti rendszerességgel jógázik. A szabadidő felhasználása szempontjából ez komoly vállalás. Ha az eredeti tanításokat és a preventív hatásokat nézzük, a rendszeresség fogalma alatt a jógi a napi szintű gyakorlást érti. 
Kérdőívünkben rákérdeztünk arra is, hogy az adatközlő mióta jógázik. A megkérdezettek 46,2%-a 0-3 éve jógázik, és ezzel ők jelennek meg a legnagyobb arányban. 17%-os arányban képviseltetik magukat a több mint 10 éve, majd tőlük nem sokkal elmaradva a 4-6 éve jógázók követik 18,9%-kal. A 6-10 éve jógázók reprezentációja 10,4%-os, és azok, akik az adatfelvétel idején nem jógáztak, de a közeljövőben szeretnének 7,5%-kal jelennek meg a mintában. 
A válaszadók többsége heti rendszerességgel jógázik. Az összes válaszadó 59,3%-a hetente 1-2 alkalommal, a naponta jógázók 24%-os arányban képviseltetik magukat. A havonta 1-2 alkalommal jógázók reprezentációja 7,9%, és azok, akik nem jógáznak, de szeretnének 8,8%-os arányt képviselnek.
Miért jógáznak a magyarok?
Felmérésünkben kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezettnek mik a jógatanulással kapcsolatos motivációi. A legtöbb esetben az egészség, a fizikai és mentális jó közérzet kialakítása a fő motiváció. Ebből is látható, hogy a jóga a köztudatban elsősorban egészségmegőrző mozgásformaként jelenik meg. 
Legöbben egészségmegőrés céljából jógáznak | Forrás: InboundJoga.hu
Az oszlopdiagramok jól jelzik, hogy a jógatanulással kapcsolatos legfontosabb motiváció az egészség megőrzése. Az életmódváltás, gyógyulás és a stressz kezelés, relaxáció közel hasonló arányban szerepel a mintában. Fontos a jógaoktatásban a közösséghez tartozás és a spiritualitás is.
Az arányok e tekintetben is közel hasonló tendenciákat mutatnak a válaszadók többségénél. A kikapcsolódást az életmódváltás követi ebben a fordított sorrendben, azaz a válaszadók legkevésbé életmódváltásnak és kikapcsolódásnak tekintik a jógatanulást. Nyilván lehetnek, és bizonyosan vannak is más motivációs bázisok is, de a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a megkérdezettek többsége elsősorban az egészséggel, a – fizikai és lelki egészséggel – összefüggésben keresi és találja meg a jógázással kapcsolatos inspirációt.
Ennyit költünk jógára
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezettek mennyit fordítanak évente a jógával kapcsolatos tevékenységekre. Ebben az esetben is zárt kérdés formájában kértük az adatközlőket a válaszadásra. Nyolc kategóriát állítottunk fel a kérdés kapcsán. A megkérdezettek 23,5%-a 500 és 10 000 Ft között költ jógával kapcsolatos tevékenységekre. Ebben a sajátos sorrendben 20,3%-ot képviselnek azok, akik 50 000 Ft felett költenek, őket 13,6%-os arányban a 20-30 ezer forintot költők követik. 
A megkérdezettek 87,3%-a anyagilag is költ a jógázásra, ez valószínűleg a korábbi válaszokra is visszavezethető, miszerint magasabb végzettséggel rendelkezők érdeklődnek leginkább, tehát valószínűleg módjukban áll. A százalékos arányok tekintetében a válaszadók 12,8%-a azt válaszolta, hogy semmit nem költ a jógával kapcsolatos tevékenységre.
A megkérdezettek 9%-a 30-40 ezer forint között költ, 7,6%-a pedig 40-50 ezer forint között költ a jógával kapcsolatos tevékenységekre, tanfolyamokra, könyvekre, cd-re, füstölőkre és egyebekre. A válaszokból elég nagy szóródást látunk, de látjuk azt is, hogy a megkérdezettek döntő többsége 87,3%-a anyagilag is áldoz erre a tevékenységre. Amennyiben ezt összevetjük a foglalkozással, lakóhellyel, iskolai végzettséggel akkor igazolni látjuk azt az előfeltevésünket is, hogy a jógázók anyagilag is motiváltak, és többségüknek módjában is áll a jógával kapcsolatos anyagi kiadásokra.
Összességében elmondhatjuk, hogy a kiküldött 2000 kérdőívet 546-an küldték vissza. Ez a mintában szereplők több mint 25%-a. Fő célkitűzéseinkre, hipotéziseinkre választ kaptunk. Adatfelvételünk során tudományos módszereket és elveket alkalmaztunk, és megfogalmazásainkban a közérthetőségre törekedtünk. Szándékunk az volt, hogy a felmérésünk révén képet kapjunk a jógázók szokásairól, valaminta jógaoktatással kapcsolatos néhány fontos dologról, tényről.
Kacsolódó cikkek
