A jógapózok, vagy szanszkrit nyelven jóga ászanák sorrendje és eredete nagyon régre nyúlik vissza. India nagy bölcsei, a risik elbeszéléseikben, tanításaikban felelevenednek az ősi történetek, miszerint Síva nyolcvannégyezer ülésmódot, vagy jóga pózt próbált ki, keresve az önmegismerés kifejlesztésére leginkább alkalmas gyakorlatokat. Ma az eredeti tradíciókat követő jógagyakorlók körében 84 póz használatos ezekből, illetve 20-30 jag ászana alkalmas az egészség visszaszerzésére, megtartására. Az eredeti jóga ászanák sorrendje a nagy bölcsek évezredes érlelésének és továbbörökítésének eredménye.
Egy huszadik századi nagy tanítót, Yesudiant idézve:
„Légy mértékletes életed minden megnyilvánulásában, akkor hosszú ideig élsz a földön!”
minden megnyilvánulásában,
akkor hosszú ideig élsz
a Földön!”
A nyugati világban még jó néhány évtizeddel ezelőtt is babonaként tekintettek a jóga testhelyzetek jótékony élettani hatásaira, ma azonban már a nyugati tudósok a legmodernebb vizsgálatokkal, kutatásokkal is alá tudják támasztani a jóga szervezetre gyakorolt jótékony hatásokat.
A hagyománykövető jógagyakorlási mód nagyon eltérő a nyugati világban népszerűvé vált jógázástól. A gyakorlókat szépen fokozatosan vezetik be az ászanák világába, nem cél a gyors fejlődés, és a minél több testhelyzet ismerete.
Az jóga ászanák között vannak szemlélődő testtartások, ezek a jóga ülésmódok. A kezdő jógagyakorló ezekkel ismerkedik meg először, később ezek a jóga pózok lesznek alkalmasak az úgynevezett pránájámák gyakorlására, majd a gondolatösszpontosító mudrák végzésére.
A következő lépcsőfok a testgyakorló ászanák, ezek fejtik ki a szervezetre az életerőt megőrző, energiát és egészséget adó jótékony hatásokat.
Az ősi gyógymódok mindig azt hangsúlyozzák, hogy a testi egészség a sejtek és szövetek állapotától függ. A szövetek egészségének három fontos feltétele, a rendszeres táplálékfelvétel, a salakok könnyű, gyors és alapos eltávolítása, végül az ideg összeköttetések hibátlan működése. Tehát az emésztő-, és a keringési rendszernek kell tökéletesen működnie, hogy az ember egészségesnek mondhassa magát.
A szív és az erek nagyon nehéz munkának vannak nap, mint nap kitéve, a nagy bölcsek már évezredekkel korábban ismerték azokat a jóga gyakorlatokat, melyekkel kímélni lehet ezeket a szerveket. Ha pusztán naponta pár percben végezzük ezeket a nyomáscsökkentő gyakorlatokat nagymértékben meghosszabbítható az erek élete. Az ászanák gyakorlása közben végzett rövid pihenők is ezt a célt szolgálják, vagyis az erek regenerálódását.
Az jóga ászanák sorrendjét, és gyakorlási módjukat is a nagy tanítók állították össze, most már látható ennek oka is. Hiába ismerjük a pózok jótékony hatásait, ez nem elég tudás ahhoz, hogy magunktól rakjunk össze gyakorlatsorokat.
Nem elhanyagolható ismeret az, hogy az ászanákat mindig nyugodt körülmények között és rendszeresen végezzük, mert önuralmat, nyugodtságot csak ekkor szerezhetünk általuk. Az építő, és gyógyító erők így közvetlenül kifejthetik jótékony hatásukat, nem a negatív indulatok közömbösítésére használódnak el.
A gyakorlás megkezdését is a szemlélődő testhelyzetekben kell kezdeni, elmélkedéssel, és a gondolatok elengedésével.
