Jóga tippek

1952-ben hunyt el Paramahansza Jógánanda, akit gyakran a nyugati jóga atyjának is neveznek. Könyve, Egy jógi önéletrajza már számtalan nyelven megjelent, ez a világ egyik legelismertebb spirituális klasszikusa. Írója India ősi jóga tudományának egyik nagykövete. Teljesítette guruja kérését, aki azzal bízta meg, hogy a nyugati világban tanítson. 

Paramahansa Yogananda a huszadik század egyik bölcs jógija, szellemi vezetője. Egyik tanítványa azt írta róla: eredeti formájában akarta megismertetni a világgal Krisnának a jóga tudományáról szóló tanítását és az őskeresztény tanokat. Mindezt a szeretet és a humor eszközével, hogy valóban elérje a szíveket.

Paramahansa Yogananda élete

A kiejtés szerinti magyar átírás: Paramahansza Jógánanda. Lehetne érvelni amellett, hogy így könnyebb olvasni, de amellett is, hogy tartsuk tiszteletben az eredeti nevet, és használjuk azt. 

Egy rövid életrajzot mindenképpen érdemes felidézni:
1893-ban született Gorakhpurban, egy vallásos és jómódú bengáli családban. Szülei Lahiri Mahasaya tanítványai voltak. Ő az a híres mester, aki kulcsszerepet játszott a kriya jóga újbóli felbukkanásában a modern Indiában.

Yogananda fiatalon is hallgatta az indiai bölcsek tanításait. Tizenhét éves korában találkozott mesterével, Sri Yukteswar szvámival, és a tanítványa lett. A következő tíz évet tanulással töltötte. 1915-ben végzett a Calcutta Egyetemen, majd szerzetesi fogadalmat tett, ekkor kapta a Yogananda nevet (jóga, ananda - boldogság). Teljesült vágya, hogy életét Isten szeretetének és szolgálatának szentelje. 

Yogananda 1917-ben alapított egy mozgalmat a fiúk iskoláztatására, ahol a modern módszereket kombinálták a jógaképzéssel és a spirituális oktatással. Néhány évvel később Mahátma Gandhi ezt írta: „Ez az intézmény mély benyomást tett rám.”

 
Paramahansa Yogananda 1920-ban érkezett Amerikába. India küldöttjeként a vallási vezetők nemzetközi kongresszusára Bostonba ment. Első beszéde „A vallás tudománya” címet kapta. Ugyanebben az évben megszervezte az önmegvalósítással foglalkozó programját, hogy világszerte terjessze tanításait India ősi tudománya és filozófiája, valamint a meditáció témáiban. Követők szegődtek mellé, akik egész életen át tartó tanítványokká váltak.

A következő néhány évben a keleti parton oktatott és tanított. 1925 elején eljutott Los Angelesbe, ahol egy nemzetközi székhelyű szervezetet létesített. Az általa alapított lelki központ azóta is évente megrendezi az egy hetes találkozót és egyéb programokat, amely több ezer embert vonz a világ minden tájáról. 
 
1935-ben Yogananda rövid időre visszatért Indiába. Találkozott Mahátma Gandhival is. Mesterétől, Sri Yukteswartól megkapta India legmagasabb spirituális címét – paramahansa szó szerint: a „legfelsőbb hattyú”. A szellemi megkülönböztetés szimbóluma, arra utal, aki az Istennel való együttműködés végleges állapotában van. 1936-ban visszatért Amerikába, élete végéig ott is maradt.

Paramahansa Yoganandáról írták

„Hálás vagyok neked, hogy bepillanthattam ebbe a lenyűgöző világba.” – Thomas Mann, Nobel-díjas író.

„Yoganandát a nyugati jóga atyjának lehet mondani. Mégpedig nem a népszerűvé vált, de pusztán fizikai jóga atyja. Ő a szellemi jóga mestere, mely az önmegvalósítás tudománya, ez a jóga igazi jelentése.” – Dr. David Frawley, az amerikai Védikus Tanulmányok Intézetének igazgatója.

Paramahansa Yogananda idézetek

Minél inkább megvalósítja valaki Istennel és az Ő örök törvényeivel való egységét, annál kevésbé uralkodhat rajta az anyag. 

Az elme és a test egészségének titka nem az, hogy gyászoljuk a múltat, aggódjunk a jövő miatt, vagy előre lássuk a bajokat, hanem a jelen pillanatban bölcsen és komolyan élni.

Mivel egyedül te vagy felelős a gondolataidért, csak te tudod megváltoztatni őket.

Ha sok pénzünk van, miközben nincs belső békénk, olyan, mint a szomjúság, amikor az óceánban fürdünk.

Aki igazán bízik Istenben, annak nincs joga, hogy bármiért is aggódjon.

Az embernek nem kell küzdenie azért, hogy elérje Istent, csak azért, hogy elszakítsa az önmaga által teremtett fátylat, mely elrejti Őt.

Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza 

Egy jógi önéletrajza már 1946-ban sikerkönyv lett, az első megjelenésekor remekműként üdvözölték. 1999-ben pedig „100 év legjobb szellemi könyvének” egyikévé vált.

Nyelvezete egyszerű, olvasmányos és néhol humoros. Mindez olyan magasztos témákkal kapcsolatban, mint: Isten, a létezés, a jóga magasabb tudatállapota vagy a napi élet spirituális kérdései.

A könyv utolsó fejezetében Paramahansa Yogananda ezt írta:
„Isten a szeretet. A teremtés terve csak a szeretetben gyökerezik. (…) Minden szent, aki behatolt a valóság magjába, kijelentette, hogy létezik egy isteni univerzális terv, mely gyönyörű és örömteli.”

Yogananda tanítása 

Paramahansza Jógánanda élethivatásának tartotta, hogy segítse az egyént az önmegvalósítás útján. Tanításának célja az volt, hogy áttörje a régi, hibás beidegződéseket és hibás megértésüket. Lelki szempontokat adott az isteni igazság felé vezető úthoz. Kelet időtlen bölcsességét hirdette. Ez egy radikális, új üzenet volt. 

Yogananda Sokat utazott, és számtalan előadást tartott. A legnagyobb előadótermek is megteltek, sokan voltak kíváncsiak az indiai tanítóra. Észak-Amerikában és Európában is sokszor felszólalt. Yogananda hangsúlyozta a világ nagy vallásainak egységét.

Tanítványainak megtanította a kriya jóga lélekébresztő technikáit. Paramahansa Yogananda értelmezésében az önmegvalósítás jelentése:

„Az Én-re ébredés révén kialakított kapcsolat Istennel, és barátság minden igazságkereső lélekkel.” 

Számos kiemelkedő személy is a tanítványává vált, mint Amelita Galli-Curci operett szoprán, George Eastman (a Kodak fényképező feltalálója) vagy Leopold Stokowski karmester. Mexikó akkori elnöke, Dr. Emilio Portes Gil is Yogananda tanításainak élethosszig tartó csodálója lett. 

Összefoglalás

Paramahansa Yogananda a kezdetektől fogva szándékosan hordott hosszú hajat. Előnyt jelentett Nyugaton az egzotikus megjelenés. Későbbi éveiben civil öltözéket is viselt, haját sokszor a gallérba tűrte. De amikor Amerikába érkezett, mindenhová szerzetesi ruhájába ment, hosszú haja lógott, és ez elképesztő, figyelemfelkeltő látvány volt. 

1920-ban Amerikában nagyon kevesen tudtak bármit is a jógáról. Beszélt hallgatóinak a vallás tudományáról, az összes vallás egységéről, Istenről, a meditációról és a kriya jógáról, a karmáról, valamint a reinkarnációról. Mindez furcsa és új volt. Tanításait ma már széles körben ismerik és gyakorolják a világ minden táján. 
 

Kapcsolódó cikkek

• Dr. Georg Feuerstein gondolatai a jógáról

• A modern jóga alapító atyja

• UNESCO hír: A jóga a kulturális örökség listáján

Ismerős érzés? Nem fog az agyam! Kihagy az emlékezetem! Már megint elfelejtettem! Bekapunk pát pirulát, és azt reméljük, attól megoldódik a probléma. Közeleg a vizsgaidőszak, sok diák részesíti előnyben a koffeint, a különféle energiaitalokat, a többiről nem is beszélve. Pedig a legjobb agyserkentő nem a gyógyszerekben van. Kutatások igazolják, hogy a rendszeres jóga és a meditáció megsokszorozza az agy teljesítményét.

A mesterséges agyserkentő módszer hátránya, hogy csak rövid távon hat. A hosszú távú memóriába való átvitelt nem segíti. A különféle nyugtatók és az alkohol pedig kifejezetten gátolja. A gondolkodás- és tanulásfejlesztő módszerek az azonnali sikert célozzák meg. Bár köztudott, hogy a mozgás és az étkezés szabályozása, melyet kiegészít a gyógynövények jótékony hatása, a könnyebb út lehetne. Agyunk rendkívül érzékeny műszer, ezért az agyműködés serkentése csak természetes úton javasolt.

Az agyműködés titkai 

Az agyban lezajló folyamatokkal foglalkozó tudomány számos megválaszolatlan kérdést ismer. Ezek közül az agyserkentés illetve az agy blokkolása a legizgalmasabbak közé tartozik. Ez utóbbit Albert Einstein találóan fogalmazta meg:

"Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja."
 

A múltban a memorizálás a nemesi majd a polgári oktatás szerves részét képezte. Ezzel nemcsak kiváló műveltségre tettek szert, de szélesítették az agy befogadó képességét. Természetesen nem hívták agyserkentő eljárásnak, pedig az volt. Az agyról készült képalkotó eljárások során kiderült, hogy az agy a használat során edződik. Edzés hatására az izmok fejlődnek. Hasonlóan, megfelelő gondozás során az agy is erősödik, ellenkező esetben működése romlik.

Memóriazavarok esetén tápanyag hiányára is lehet következtetni, valamilyen vitamin vagy ásványi anyag hiányzik a szervezetből. Az étkezés egyébként is szoros kapcsolatban áll a mentális teljesítménnyel. Mindenki megtapasztalta már, hogy ha degeszre tömte a hasát, jó ideig képtelen volt szellemi munkát végezni. Ennek ellenkezője is igaz: a tudatos böjt szellemileg erőssé, aktívvá tehet. Jól használva a böjt is az agyserkentés eszköze. 

Visszatérve a memorizálás fogalmához: nem véletlen, hogy Indiában évszázadokon keresztül a tudás szóbeli átadása történt. Képesek voltak olyan hatalmas tudásanyagot megjegyezni, melyek között szerepelt például a közel százezer verset tartalmazó Mahábhárata is. Agyserkentés? Inkább tudatos élet, tudatos táplálkozás. Az ájurvéda 3 fő csoportba osztja az ételeket. A tudatlanság, a szenvedély, illetve a jóság kötőereje szerint osztályozza azokat. A bölcsek ez utóbbit részesítették előnyben, ez volt az elme szabályozásának alapja.

Az agyműködés serkentése ma 

Az agyműködés serkentése ma már szinte napi szintű feladat. Nem lehet visszaélni vele, mert bár rövidtávon mutatós eredményeket hozhat, hosszú távon biztosan problémákba ütközünk. Sem a tabletták, sem a különféle energiaitalok nem jelentenek jó megoldást. 

A kutatók olyan fontos tényre is felhívják a figyelmet, mint például a televízió és/vagy a számítógép túlzott nézése, használata. Mindkettő mesterséges, káros agyserkentő lehet. Különösen a gyerekek vannak kitéve ilyen veszélynek. Ha egy fiatal túl sok időt tölt ezekkel, az ilyen ritmusú, vibráló hírközlés lesz az alapértelmezett számára. A mindennapos, átlagsebességű információ megértése, felhasználása komoly nehézségeket fog okozni. Ez pedig egész későbbi életére kihat.

A jógafilozófia szerint nem az agyban dől el minden, mert az agy csak egy biológiai szerv, igaz, az egyik legfontosabb. Nem a modern idők vívmánya az agy fiziológiai kutatása. Minden korban kerestek megoldást a tanulás intenzitásának növelésére. Éppen ezért ősidők óta foglalkoztatja a jógikat is az agyműködés természetes serkentése, vagyis a jóga.

Agyserkentés: jóga és tudomány 

A Waterloo Egyetem új tanulmánya szerint a hatha-jóga és a tudatos meditáció gyakorlása jelentősen javíthatja az agyműködést és az energiaszintet. A tanulmány megállapította, hogy már napi 25 perces jógázás és a meditáció növelheti az agy végrehajtó funkcióit. Javulnak a célirányos viselkedéshez kapcsolódó kognitív képességek, és könnyebbé válik a gondolkodási szokások szabályozása.

„A gyakorlatok és a meditatív állapot az agy tudatos feldolgozó erejét az olyan korlátozott számú célra összpontosítják, mint a légzés és az ászanák, egyben csökkentik a nem alapvető információk feldolgozását – mondta Peter Hall, tanársegéd. – Ez a két funkció bizonyos pozitív átviteli hatást eredményezhet, hogy az emberek jobban tudjanak koncentrálni arra, amit a mindennapi életben választanak.”

 
A kísérletekben a résztvevők jelentősen jobban teljesítettek a feladatok elvégzése után.

„Ez a megállapítás azt sugallja, hogy a meditációnak van valami különleges szerepe. Szemben a csupán fizikai pózokkal a jóga az agy kognitív előnyeit erősíti”

– mondta dr. Kimberley Luu, klinikai oktató. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az összpontosító meditáció és a hatha jóga egyaránt hatékonyak az agy energia szintjének javításában. 

Számos elmélet létezik arról, hogy a fizikai gyakorlatok, mint a jóga javítják az energiaszintet és a kognitív tesztteljesítményt – mondta Luu. – A pozitívumok közé tartozik az endorfinok felszabadulása vagy a vér áramlása az agyba. 

Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy a jóga azonnali nyugalmi hatást gyakorol a szimpatikus idegrendszerre és a stresszre adott válasza jelentős energiákat szabadít fel. Márpedig a stressz és a szorongás befolyásolhatja a kognitív teljesítményt. A tanulmány eredményei csak előzetesek és meglehetősen rövid távú beavatkozást tartalmaznak, állítják a kutatók. További kutatásra van szükség az eredmények megerősítéséhez és az agyi mechanizmusok feltárásához.

Összegzés

Az agy működéséről még keveset tudunk, így az agyserkentő folyamatok is számos kutatócsoport vizsgálatai között szerepelnek.

Az agyműködés serkentése nem ajánlatos mesterséges eszközökkel, főleg nem tablettákkal, kémiai úton. A kiindulási pontnak az érdeklődés felkeltését javasolják. Ha valakit nem érdekel az, amivel éppen foglalkozik, ha nem motivált, akkor nem vagy nehezen fog koncentrálni feladataira. Pontos, alapos megfigyelés csakis az elme szabályozása révén lehetséges. Ez a jógik ősi tudománya.

Kapcsolódó cikkek:

• A jóga erősíti az agyi tevékenységet

• Egy guru gondolatai a jógáról

• Elme ereje

• Hogy jön össze a csoki és a meditáció?

A jóga nyugatiasodása ma már természetesnek tűnő tény. Gyorsan szögezzük le: a jóga egy hiteles, több ezer éves szellemi és lelki töltéssel rendelkező örökség, mely az egész emberiségnek adatott. A 19. sz. végén kezdődött meg a jóga „exportja” Indiából.

Van olyan publikáció is, amelynek szerzője a kortárs nyugati jógát „a Kelet-Indiai Társaság második eljövetele”-ként említi. Ez lenne a gyarmatosítás áttételesebb formája?

Történelmi szempontból érthető, miért éppen India vitte Nyugatra a jóga tudományát. Az első követek az indiai nemzeti érzelmű értelmiségiek, filozófusok, jógamesterek voltak, akik hazájuk függetlenségéért küzdöttek.

Helyesen úgy gondolták, ha Nyugaton népszerűsíteni tudnák spirituális kultúrájukat, akkor megnyerhetik a függetlenség támogatását.

A jóga, mint a függetlenség eszköze

Brit-India gyarmati ügyintézői általában az indiai vallás megvetését propagálták.

Továbbá az indiai gondolkodás és kultúra állítólagos elmaradottságát. Az indiai értelmiség tenni akart ez ellen. Sokan, akik nyugati neveltetésben is részesültek, tisztán látták, hogy nem lehet az óind filozófiát és a védikus kultúrát megértetni olyanokkal, akiknél hiányoznak az alapok.

Amikor az indiaiak látták, hogy a nyugatiak a jóga iránt érdeklődnek, elérkezettnek látták az időt a gyarmati uralom gyengítésére – kulturális eszközökkel.

Úgy gondolták, ha népszerűsíteni tudnák a jógát, mint spirituális gyakorlatot, akkor a nyugati világnak is nagyobb rálátása lenne a Védák bölcsességére. Ezért indultak el az indiai jógamesterek és tanítók – elsősorban Amerikába.

A kortárs jóga kettős arca

A modern gyarmatosítás gyakorlata az, hogy elvesz valami értékeset, felhígítja vagy lekicsinyli, és így profitál belőle.

Azok a nyugati jógatanárok, akik megszokták, hogy művészi szabadságnak hívják a spekulációt, egy olvasztótégely-kultúrában élnek, ahol a sikert nem feltétlenül az ősi tudás továbbörökítése jelenti.

A modern jóga a hagyományos jógát kimazsolázva, azokat a részeket tartja meg, melyek nem kívánnak különösebb belső változást, áldozathozatalt. Akkor lesz népszerű, ha kényelmesen beleillik a napi teendők közé, melyek célkitűzése leginkább az egészség és a fittség, valamint a társadalmi elismertség körül forog.

Az üzleti szellem terjesztői úgy gondolják, ha egyáltalán gondolkodnak rajta, hogy a jógát is „eladhatóvá” kell tenni. Látszik, hogy ez jól bevált gyakorlattá vált, hiszen megszámlálhatatlan jógastúdió működik világszerte.

Ennek eredményeképpen a hagyományos jóga háttérbe szorul.

A jóga erejének forrása

A „hagyományos” jóga a védikus tradíció bölcsességén és a jóga több ezer éves gyakorlati sikerén alapszik.

Nem hindu tulajdon. A „hindu” nem szanszkrit szó, és sehol sem található a Védákban. Perzsa közvetítéssel terjedt el, és az Indus-folyó völgyében, és azon túl élő őslakosokat jelölte. Később vál etnikai, vallási és nemzeti fogalommá.

A Védák sem a hinduizmus termékei, csupán a hinduk szent könyvei, a kortalan tudás és bölcsesség tárházai.

Ennek a hatalmas tudásbázisnak egyik része a jóga. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy a jóga egy hindu gyakorlat, csak azt: a védikus fa egyik ága. A jóga a védikus kultúra része.

Patanjali Jóga-szútra című művének híres mantrája szerint a jóga a az anyagi tudat megfékezését szolgálja. Íme, a híres jóga idézet:

„A jóga az a folyamat, amely az anyagi tudat megfékezésére, illetve leállítására irányul.”

Folytatása pedig a spirituális tudat kialakításának módja.

Átfogó képre van szükség

Különbséget kell hát tennünk a „jógaipar” és a tradicionális, hiteles jógaiskolák működése között. Ez utóbbi képviselőinek vagy azoknak, akik jobban meg akarják érteni a jógát, magasabb szintű ismereteket kell szerezniük.

Olyan átfogó képre van szükség, melyben a jóga filozófiája és történelme központi helyen szerepel.

Az az érv, miszerint a jóga az anyagi világ terméke, éppen olyan anyagi elképzelésekben gyökerezik, mint amilyenekkel a védikus bölcsességet akarták háttérbe szorítani.

A hagyományos jóga sokkal többet kínál, mint amit a jóga világias szemüvegén keresztül lehet levezetni vagy megvalósítani. A személyes átalakulás transzcendentális tudományát kínálja és egy kulturális paradigmaváltást.

Összefoglalás 

A 19. század végén megjelent egy fiatal hindu szerzetes Chicagóban, az elsó vallásközi konferencián. Ezzel megkezdődött a jóga Indián kívüli térhódítása is.

Azonban a sikertörténetnek árnyoldalai is vannak.

Vizsgáljuk meg: mennyire tartotta meg a jóga a hitelességét, mennyire maradt meg lényegi vonása, a transzcendentális tudásban gyökerező státusza.

Ezután döntsük el, hogy milyen jógafolyamatba kezdünk. A jóga valódi tudománya olyan ajándék, amely minden komoly kereső számára hozzáférhető.

Kapcsolódó cikkek

• Felelős jógaoktatás kontra fogyasztói társadalom

• Amit a jógaoktatásról tudni kell - a jóga kezdőknek se legyen átverés

• A jóga gyökerei

• A modern jóga alapító atyja

 A mindennapi élet szempontjából fontos, gondolkodást igénylő feladatok terén jelentős sikert érhetnek el azok, akik rendszeresen jógáznak. Náluk az agyi tevékenység mérhetően erősödik – jelentik a kutatók. Egy új vizsgálat szerint a hatha jógát nyolc héten keresztül hetente háromszor gyakorlók jelentősen javították a korábbi kognitív eredményeiket. Vagyis a megismerésre vonatkozó, a gondolkodáson alapuló teljesítményüket.

Megismerési és gondolkodási tevékenységek 

Kognitív képességeink befolyásolják cselekedeteinket. Mi tartozik ezek közé a készségek közé? A megismerési és gondolkodási tevékenységek, tehát többek között a nyelvismeret, a számolás, a figyelem, a megfigyelőképesség, az emlékezet. 

Az emlékezet és a gondolkodási funkciók fejlesztése nemcsak fiatal korban nélkülözhetetlen. A diákok számára a vizsgaidőszakban, a dolgozóknak a munkahelyi kihívások kapcsán különösen fontosak. Intellektuális teljesítőképességünk idővel változhat. Mindenki szeretné megelőzni a felnőttkori demencia kialakulását, az értelmi, figyelmi és emlékezeti funkciók csökkenését. 

A jóga így erősíti az agyi tevékenységet

A legújabb kísérletek is bizonyítják a jóga kedvező hatásait. 55 és 79 év közötti felnőttek vettek részt abban a kísérletben, melyben az egyik csoport a jógaórákon vett részt, mialatt a többiek a jóga helyett nyújtási és tonizáló gyakorlatokat végeztek.

A nyolcadik hét végén a jóga csoport tagjainál gyorsabb és pontosabb volt az információ felidézése, az emlékezés és a mentális rugalmasság, mint a beavatkozás előtt. A nyújtó és tonizáló csoport a kognitív teljesítményben nem mutatott jelentős változást. A csoportok között tapasztalt különbségek nem a kor, a nem, a társadalmi helyzet vagy más demográfiai tényezők által létrejött különbségek eredménye, jelentette a kutatócsoport.

 
A koncentráció gyakorlásának ereje

Korábbi tanulmányok szerint a jóga azonnali pozitív pszichés hatásokat okozhat a szorongás, a depresszió és a stressz csökkentésével. A hatha jóga egy ősi spirituális gyakorlat, amely magában foglalja a meditációt és a koncentrált légzést, miközben az egyén egy sor stilizált testhelyzeten halad át – mondta Neha Gothe, aki az Illinois Egyetem kineziológiai és egészségügyi professzora. – A meditációs gyakorlatokkal járó fokozott tudatosság csak egyike a lehetséges mechanizmusoknak, emellett a meditáció és a légző gyakorlatok csökkentik a szorongást és a stresszt, ami viszont javítja a pontszámokat bizonyos kognitív teszteken.

A hatha jóga megköveteli a koncentrált erőfeszítéseket a pózok megtartására, a test irányítására és a lélegzés szabályozására. A jóga szerves része a meditáció is, mindez együtt olyan eredményekhez vezet, melyek a jógaórákon kívüli helyzetekben is megmutatkozik. Megteremti a figyelem fenntartásának jobb képességét.

A 20-25 perces jóga stimulálja az agy működését közvetlenül a gyakorlatok végzése után.

A kutatók beszámoltak arról, hogy a hatha jóga foglalkozás jelentősen javította a résztvevők gyorsaságát és pontosságát a memóriát igénybe vevő feladatokban. Tesztelésekor két agyi funkció kedvező változását mutatta. Egyrészt a koncentráció fenntartását, lankadatlanságát, másrészt az új információk megszerzésének, megtartásának és felhasználásának képességét. A résztvevők a jóga gyakorlat után sokkal jobb eredményt értek el, mint a mérsékelt vagy erőteljes aerob gyakorlást követően, amikor 20 percen keresztül jártak vagy futottak a futópadon. Az új eredmények a Journal of Physical Activity and Health című kiadványban szerepelnek.

Kapcsolódó cikkek

• A helytelen gondolatok teszik az embert boldogtalanná

• A jóga előnyei álltak fókuszban a kardiológiai konferencián

• Elme ereje

• Jóga és meditáció a szellemi hanyatlás ellen

• Tudományos kutatások indulnak a jóga és a meditáció hatásairól

Az indiai Kardiológiai Társaság nemrégiben a jóga hatásait vizsgálta. A jóga népszerűsége is megköveteli az egészségügyi szakemberektől, hogy következményeinek alaposan járjanak utána. Nem ez az első tudományos munka, és nem is csak Indiában végeznek kutatást a jóga előnyei témában. A jó hír az, hogy minden esetben megerősítik a jóga gyógyító hatásának tényét.

 
A jógát gyakran hívják a gyorsított élet ellenszerének, mivel az elme és a test szabályozására is alkalmas. A világ számos orvosa a megelőzésre törekvő egészségügy lényeges és hasznos útját látja benne. Például olyan mindennapi cselekvés, mint a légzés, bármilyen típusú testmozgásnál fontos szerepet játszik, a légzés-kontroll pedig külön tananyag a jógánál. Aki jógázik, ismeri gyakorlati jelentőségét.
 

A jóga tudományos kutatása

Különböző, főleg amerikai orvosi egyetem és klinikai központ vizsgálta már a jóga egészségre gyakorolt hatását. Nem véletlen, hogy a jóga egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, s gyakorlóinak száma folyamatosan nő. A jelenlegi becslések szerint legalább 30-35 millió embert jógázik az Egyesült Államokban. A jóga az amerikai egészségügyi szolgáltatók és a biztosítási cégek által is egyre inkább javasolt terápia.
 
A jóga tudományos kutatása nemzetközi összefogást is eredményez. Az indiai Kardiológiai Társaság 68. konferenciájának legfrissebb tanulmánya is beszámol arról, hogy a jóga sokféle területen fejti ki áldásos hatását. Már napi egy óra jóga csökkenti a magas vérnyomást, állítják az indiai kutatók. Ugyanakkor semmilyen káros mellékhatása sincs. A pontos mechanizmusra még nem derül fény, de egyértelmű a kedvező eredmény.

"Kutatásunk azt sugallja, hogy a jóga ászanák, a pránájáma és a meditáció kombinációja sikeresen száll szembe a szívinfarktus, az agyvérzés és a szívelégtelenség veszélyeivel – mondta dr. Ashutosh Angrish kardiológus –, emellett egyfajta életminőségbeli változást is okoz. "

  

A három hónapos vizsgálatra a pácienseket véletlenszerűen választották ki, mindkét csapat 30 főből állt. A vizsgált személyek átlagéletkora a kontroll csoportban 52 év, a jóga csoportban 56 év volt. Ez utóbbi tagjait egy hónapon át jógaoktató tanította, majd a betegek otthon követették az elsajátítottakat. A kontroll csoport nem mutatott jelentős változást a vérnyomáscsökkenésben sem. 
 
A jógaterápia egy multifunkcionális gyakorlat, mely számos előnnyel jár. Nemcsak csökkenti a magas vérnyomás, de azt is kimutatták, hogy hatékonyan csökkenti a vér glükóz szintjét, a koleszterin szintet, és a testsúlyt jelentősen befolyásoló problémákat. A jóga előnyei és kedvező hatásainak listája szinte végtelen. Most csak a legfontosabbakat soroljuk fel.

 
Rugalmasság

A jógát egy különleges orvosi tudománynak is tekinthetjük, mely legyőzi a test merevségét, és biztosítja az egyensúlyt. Ha a levegőt rendesen használjuk fel, segíti a rugalmasságot és a testtartást. Ezzel egy időben nyugtatja az elmét. Minden bizonnyal a jóga előnyei között a rugalmasság mind testi, mind szellemi értelemben vezető szerepet tölt be.

 
 
Helyes testtartás

Bizonyos gyakorlatok kifejezetten a gerinc egészségének megőrzését szolgálják. A derékfájás is szinte népbetegség szerte a világon, a jóga ennek is hasznos orvossága.

 
Idegrendszer erősítése

A jóga további előnyei között szerepel, hogy enyhíti a szorongást, a depressziót és a pánikbetegséget is, a neurológiai és endokrin szervek funkcióját pedig növeli. Óriási szerepe van abban, hogy a gyakorlatok során friss oxigént juttat a szervezetbe. Egyéb kutatások is alátámasztják, hogy a jóga hatékony a szellemi hanyatlás leküzdésében is.

 
Ízület erősítése

Az ászanák némelyike speciális nyújtógyakorlat, mely a különféle testrészekre hat. Megerősíti az ízületet, elősegíti azok hajlékonyságát, megszünteti az izmok feszülését. 

 
Erőnlét javítása

Csökkenti szívproblémákat, mint a szívroham és a stroke. A jóga előnyeinek listájának elején kell említenünk az általános erőnlét javítását is.

A jóga javítja az emésztést, megszünteti az alvászavarokat. Gyengéd mozgás, mégis jelentős erőnléti javulást okoz. Jógázás közben természetes antioxidánsok szabadulnak fel.

 
  
A jóga további előnyei

Eltávolítja a méreganyagokat a szervezetből, javítja a koncentrációt. Van valami nagyon különleges abban, ahogy a jógik a légzésszabályozással is uralják testüket, ezzel együtt indulataikat is.

Van egy olyan szólásunk, ha valaki nagyon összpontosít valamire: Még a lélegzetét is visszatartotta. Ez a mindennapi életben is segít, elkerülhetők a meggondolatlan szavak vagy tettek. S nem is vagyunk tudatosak arról, hogy egy pránájáma gyakorlat része az, amit éppen végeztünk.
 
A jóga rendszeres gyakorlatai és a vegetáriánus étrend folyamatosan kordában tartja a testsúlyt is. A jóga egy fizikai és mentális edzésprogram, amely szinkronban a holisztikus filozófia szakápolásával, a teljes embert kezeli, nem csak a betegséget. Nem kell feltétlenül drága gyógynövényeket vásárolni, az étrend módosítása és a jóga is rendkívül hatékony gyógymód.

Kapcsolódó cikkek

• Jóga magas vérnyomás ellen

• A cukorbetegség természetes kezelése

• Búcsú az ízületi fájdalomtól

• Depressziósak vagyunk? Jógával stresszmentesen!

• Jóga és meditáció a szellemi hanyatlás ellen

• Tudományos kutatások indulnak a jóga és a meditáció hatásairól

A keresztények gyakorolhatják-e a jógát?  A jóga keresztény szemmel? Furcsa kérdések. Úgy tűnik, mintha napjainkban az intézményes vallás csökkenne, ugyanakkor teret nyer az „alternatív lelkiség”, vagyis az egyéni útkeresés.  Akik valóban ismerik a jóga filozófiáját, tudják, hogy a jóga is lehet eszköz az ember és Isten közötti összeköttetésben.  Ez nem függ egyetlen vallástól sem, de bárki gyakorolhat jógát hite szerint is. A jógának ezt a tulajdonságát Nyugaton kevesen keresik, a többség leginkább az egészségmegőrzésre koncentrál. Mégis időről-időre felvetődik az a bizonyos kérdés.

A keresztények gyakorolhatják-e a jógát? Ilyen kérdést csak az tesz fel, aki nagyon keveset tud a jógáról, és azt is hozzá hasonló embertől hallotta. Vagy olyan személy, aki ráadásul még bizonytalan is a hitében, s fél, nehogy elveszítse azt. Sőt találkozhatunk olyan – szerencsére nagyon ritka – együgyű megjegyzéssel is, hogy a jóga sátáni dolog. Ez utóbbira még csak felelni sem érdemes, de maga a kezdő kérdés mégis válaszra vár. 

Létezik-e keresztény jóga? 

A jóga több szinten is művelhető. Van, aki csupán az alapokkal akar megismerkedni, mert vigyáz az egészségére. Joga van hozzá, ez is nagyon helyeselhető cselekedet.

Ugyanakkor a jóga ősi, indiai hagyományai nem csupán testmozgásról beszélnek. Az ászanáknak komoly hatásuk van a belső szervekre, sőt az elme koncentrációjára is. Ezután még tovább lehet lépni. Attól függően, hogy a gyakorló mennyire komolyan akar elmerülni a jóga spirituális lényegében.

Egyértelmű, hogy a jógának különféle szintjei léteznek, de a legkezdőbb minőség is sokszoros egészségügyi előnnyel jár. A meditatív és spirituális mag csupán azok számára tárul fel, akik ezt tűzik ki célként. A többi jógázó megmarad a „csak” testi egészség alapvető eredményénél.

A nemzetközi jóganap olyan világraszóló esemény volt, amely összefogta az embereket. Örömteli esemény, ami ráadásul az egészségmegőrzés szempontjából is csak elismerést érdemel. Mégis voltak olyan elvakult, szűklátókörű emberek, akik hitelvi alapon kritizálták.

Sajnos mindig voltak fanatikus prédikátorok, akik feljogosítva érezték magukat, hogy hitük védelmében akár el is pusztítsák a más lelki utat kereső embert. Gondoljunk csak az inkvizícióra vagy a vallásháborúkra – de szerencsére mindez már csak történelem. 

Ma már számtalan orvos ajánlja betegének a jógát. Mert mi volna a baj azzal, ha valaki:

• önkontrollt gyakorol,
• ha fókuszál a feladatára,
• ha egészsége érdekében a több ezer éves múltra visszatekintő, garantáltan hatásos mozgást tanulja, gyakorolja,
• ha jógaórára megy, nem pedig bulizni,
• ha megérti, hogy a test csak eszköz, de van magasabb rendű cél is,
• ha toleranciát gyakorol, más kultúrák tiszteletét megtanulja.
• Mi volna a baj mindezzel?

  
Jóga keresztény szemmel

A fő probléma az, hogy sokan nem ismerik, mit jelent a keleti lelkiség, hiszen rengeteg ága van. Megtalálható a legtisztább istenszeretettől az anyagi javakért való imádkozáson át a mágiáig minden. No, de a kereszténység, mint gyűjtőfogalom is magába foglalja mindezt.

A tiszta istenszeretet jézusi tanítását, vagy az anyagi javakért, házért, jó házasságért, a gyermekem sikeres vizsgájáért stb. való könyörgéseket, melyeket Istennek és különféle szentjeinek címeznek. Sőt pénzadományt is felajánlanak, hogy mindez teljesüljön. Bizony nyugaton is vannak szellemekkel, démonokkal foglalkozó papok, akik erről könyvet írnak, erről tanítanak.

A különbség az, hogy a jógát gyakorló vagy a keleti filozófiát ismerő ember nem háborodik fel ilyesmin. Még csak nem is mosolyog lekicsinylően, mert tiszteli a másik ember hitbéli meggyőződését. Tavaly hetekig azon kuncogott a média, hogy egy spanyol főiskolán 196 tanuló számára kötelezővé tették az ördögűzés tanfolyamán való részvételt. Egy pap vezette, aki szakértője az ördögűzésnek, már kézikönyvet is írt e témában.

Nos, egy toleráns ember megvonja a vállát, és végül úgy dönt: a média kenyere a szenzációhajhászás, ez érdekes lehet az igénytelen tömegeknek, de ő nem áll be a fujjogók csapatába. Van ennél jobb dolga is. Például testi-lelki felüdülésre vágyva elmegy jógázni. 

Foglalkozhat-e keresztény a meditáció gyakorlásával?

Az emberek kíváncsiak ilyesmire, érdemes beszélgetni ezekről a dolgokról. Nyugaton nemcsak az átlagember és a sportolók között népszerű a jóga, a művészvilág több képviselője jógázik. Számos területen, hatalmas cégeknél, reptereken, iskolákban van jelen a jóga.

Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy szülő hitbéli meggyőződésére hivatkozva tiltakozik az iskolában, nem engedi a gyerekét jógázni, és így az egész osztályt megakadályozza ebben. Kaliforniában is rendszeresen felmerül az a kérdés: kellene-e tanítani jógát az állami iskolákban?

Az ellenzők csak arra hivatkoznak, hogy az „egy másik hit gyakorlata”. Nekik még nem tűnt fel, hogy az UNESCO felvette a jógát az emberi kulturális örökség listájára.

A nyugati jógaoktatásban járványszerűen terjed az olyan képzés, mely csupán tornagyakorlattá, sportfoglalkozássá vagy fitnesz eseménnyé szűkíti a jógát. Tehát nem kell emellett még lekicsinyelni a jóga mélyebb tanítását. Ugyanis mindenki a számára megfelelő tanfolyamra iratkozhat be.

Ha egy keresztény csak azt a számtalan egészségügyi előnyt akarja elérni, amit a jóga által kaphat, akkor megteheti anélkül, hogy „sötét” dolgokkal vádolná magát a tanítást. Egy becsületes ember nem harap bele a segítő kézbe. Arról nem is beszélve, hogy pl. egy meditációs légzőgyakorlaton teljes szívvel gondolhat Jézusra, fohászkodhat hozzá, senki sem fogja ebben megzavarni.

Összegzés

Érdemes elolvasni a 2014-ben szentté avatott II. János Pál pápa nyilatkozatát. Különösen ajánlott mindazoknak, akik bármilyen módon más népek kultúráját, hitét, vallásának hiteles könyveit kritizálják, vagy elítélő megjegyzésekkel illetik.

A pápa 2000-ben, a nagyböjt első vasárnapján elnézést kért Istentől és az emberektől a katolikusok múltban elkövetett vétkeiért. Az egyház nevében kért bocsánatot, többek között az evangelizáció nevében végzett erőszakos térítésekért, mert semmibe vették és lenézték más népek jogait, kultúrájukat és vallásukat, mert sértették más fajok és népcsoportok jogait. 

Kapcsolódó cikkek

• UNESCO hír: A jóga a kulturális örökség listáján

• Vége a jóga-mizériának Oroszországban

• A jóga a szív felé tartó szent ösvény

• A jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen

• A világ egyik leghíresebb igaz orvosa jógát ajánl a betegeinek

• Mudra és gyógyító kéztartások a keresztény ikonográfiában

A jóga és a zene abban hasonlít egymáshoz, hogy mindegyiknek ritmusa van, pontosságra törekszik, de mégis ellágyít. Mindkettő erősítheti a magasabb rendű énnel való kapcsolatot.

Felgyorsult világunkban elengedhetetlen, hogy néha lelassuljunk, megálljunk. Ebben is segít a jóga és a zene, sőt több jógastúdió a kettőt együtt is kamatoztatja.

„A jóga olyan, mint a zene. A test ritmusa, az elme dallama és a lélek harmóniája megteremteni az élet szimfóniáját” – B.K.S. Iyengar.

A jóga zene hatása az emberre

Az ászanák egyértelműen összefonódnak a légzőgyakorlatokkal. Az elmúlt években kipróbálták, hogy mindezt még a zenével is összekapcsolják. Egyre gyakoribbak az ilyen jógaórák. Ugyanakkor ez egy személyes döntés, mert nem mindenki élvezi ugyanazt a zenét.

A jóga stílusától is függ, mert nem mindig elfogadható és megfelelő zenei aláfestésként. A Vinyasa és Anusara módszereket a zene egyértelműen erősítette, míg vannak olyan osztályok, ahol a szobában az egyetlen zene a tanár hangja és a lélegzet suhogása. Amikor zenét használnak, az oktató választ, mikor hasznos, mikor nem akadályozza meg az ászanára való koncentrálást, vagy mikor nem bontja meg a gyakorlatok sorrendjét.

Vegyük például a zene és az egyik napi tevékenység, az evés kapcsolatát. Hogyan érzi magát az ember egy étteremben, ahol hangos, agresszív zenét játszanak?

Ők ezt tudatosan teszik, hogy gyorsabb evésre ösztönözzenek, így esetleg nagyobb a forgalom. Ahol nyugodt, nyugtató zenét kínálnak, ott valószínűleg lassabban eszik a vendég. Jobban hat az étel, több idő van az emésztésre. Ez nagyon hasonlít a test mozgására. Miközben keresztülhaladunk a különféle jógapózokon, a mozgás beindítja a test jótékony munkáját. Ha bevezetjük a zenét is, a ritmusok és dallamok a gyakorlatok komoly elemeivé válhatnak.

  
A misztikus zene ereje

A Firenzei Egyetem kutatói érdekes kísérletet végeztek. Egy vizsgálatban arra kértek 28, gyógyszerekkel beállított vérnyomású felnőttet, hogy naponta 30 percig hallgassanak lágy klasszikus, kelta vagy indiai zenét, miközben lassan légzőgyakorlatokat végeznek.

Előtte is és egy hét múlva újra megnézték a betegek vérnyomását, a szisztolés adatokat. A szívverés pillanatában a vérnyomás megnő, ez a szisztolés érték. Azt tapasztalták, hogy a magas vérnyomásban szenvedőknél ez már egy hét után 3,2 ponttal csökkent, egy hónap múlva pedig már 4,4-del volt kevesebb. 

A jóga és a zene kifejezetten szerencsés kombináció. Például a bemelegítés alatt valamivel lassabb tempójú, de nem álmosító melódia kell, ami felemelő, pozitív érzést sugároz. Az álló pózok után a ritmus és a hangok izgalmasabbak, kicsit gyorsabb és energikusabb hatást váltanak ki. A nyugvó testtartás felé haladva a zenei kíséret is gyengéd és nyugtató, itt például nincs helye a gongnak.

Természetesen a zene soha nem lehet hangosabb, mint a tanár hangja. A jógaórán hallható zene segíti a gyakorlókat, hogy kiszellőztessék a fejüket, és elfelejtsék az egész heti stresszt. A hétvégére az emberek fizikailag már nagyon leromlanak, így a zene és a jóga kombinációja felemeli őket. Jobban összhangba kerülnek önmagukkal. 

A relaxációs zene segít a jóga világába röpülni

Egy kutató kifejtette, hogy a jóga, a meditáció és a zene csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását, ráadásul a szív és a tüdő artériáinak receptorait „ellágyítja”. Mit jelent mindez? 

A szimpatikus idegrendszer stresszhelyzetben lép működésbe, gyorsabban ver a szív, emelkedik a vércukorszint vagy kitágul a pupilla stb. A jóga és a zene nyugtatóként hat, ezért az idegrendszer sincs felfokozott állapotban. Mit is csinál a receptorokkal? A receptorok olyan idegvégződések, melyek pl. a hang által kiváltott ingert a többi sejt számára érzékelhető jellé alakítják. Általában feszültséget továbbítanak.

Ebben az esetben viszont pont az ellenkezőjét végzik, relaxálnak, ellágyítják, és szinte lebegővé teszik a szervezetet. Kioldják az izgalmak csomóit, az ugrásra kész, feszült állapot helyett megnyugszik az elme, majd a teljes szervezet – a test valóban pihen. A harmonikus hanganyaggal fokozható a relaxáció hatása.

A zenét szinte érezni kell, mint hallani. Ez egy fontos kérdés, az oktatóknak teljesen tudatában kell lenniük ennek fontosságával. A zene is erős hatással, erővel rendelkezik, de itt a hangsúly továbbra is a mozgáson van. Talán nem is tudjuk, hogy az ember poliritmiájú, többritmusú lény. Mit jelent ez?

Amikor sétálunk, mozgunk nemcsak a lábak, hanem a karok, a szemünk, a fejünk, a törzsünk is mozog, s ott van még a vér áramlása vagy a szívverés is. Együtt dolgoznak, az elme/test bizonyos ütemében.

A test gyorsaságára hatással van a száguldozó, zaklatott elme is. De azt is észrevehetjük, hogy a lábak egy kicsit eltérő ütemben mozognak, mint a karok, s a levegővétel és a szívverés is külön ritmusban van. Az ászana ritmusa és az uddzsáji légzés gyakorlása („győztes lélegzet” vagy rekeszizom lélegzet) szép összhangot adhat. 

James Morrison a legkeresettebb férfi szólóénekes volt 2006-ban az Egyesült Királyságban. Színészként több híres filmsorozatban is szerepelt. Emellett rendező, producer és ma már jógaoktató is. Mivel több stílusban is alkotott, van rálátása a zene hatására. Érdekesen fogalmazta meg véleményét:

Egy kicsit színészként közelítem meg a jógatanítást. Az osztály és én egy színdarab előadásában veszünk részt, mindenki más karakter. Mégis van egy csodálatos összjátéka az egésznek, ahogy a zenére hangolódva mindannyian együtt mozgunk.

A jóga és a zene közti kölcsönhatás legyen természetes, könnyed és támogató. A zenei ritmus ott pulzál ereinkben. Az első hangszer az emberi hang volt, mely talán utánozta a természetet, egy madár dalát. Ma a spontán ritmushoz való visszatérés jobban szükségesnek tűnik, mint valaha.

Kapcsolódó cikkek

• A karmester jógi

• Pránájama és a jóga ászanák

• Sting a jóga elkötelezett gyakorlója

• Világhírű dzsesszénekesnő és jógázik

Azok az emberek, akik jógáznak, gyakran fiatalabbnak néznek ki a koruknál. Gondolkozott már azon, hogy ez miért van? Több tanulmány is megállapítja, hogy az antioxidánsok szerepe nagyon fontos az egészség megőrzésében. Most már tudjuk azt is, hogy a jóga természetes antioxidáns.

Mik az antioxidánsok, és miért fontosak?

Amikor szervezetünk feldolgozza a táplálékot, vagy amikor ki vagyunk téve a méreganyagoknak, mint a például a légszennyezés, az alkohol, a vegyszerek, akkor a testünk káros melléktermékeket, úgynevezett szabadgyököket termel. Ezek a vegyi anyagok károsíthatják a DNS-t, a sejteket és a szöveteket. A tudósok ezt a káros folyamatot oxidatív stressznek nevezik, ez az antioxidánsok és szabad gyökök egyensúlyának megbomlása. 

Az antioxidánsok semlegesítik a szabad gyököket a szervezetben. Az antioxidánsok listája hosszú és változatos, különböző fehérjék, enzimek és vegyületek alkotják. Szinte nincs olyan betegség, ahol ne szerepelne a kiváltó okok között a szabadgyökök túltermelődése vagy az antioxidánsok csökkenése. Egészen komoly egészségügyi problémákat okozhat, mint pl. a szívbetegség vagy a rák.

A depresszió az antioxidáns természetes ellenszere 

Igen, jól olvasta! Ez a szójáték csak arra utal, hogy a depresszió károsan befolyásolja az antioxidánsok és a szabad gyökök arányát. A depresszióban szenvedő beteg nem fordít figyelmet az egészséges táplálkozására sem, így nemcsak mentálisan szenved, hanem csökkenti szervezete „testőrségét”, az antioxidánsok szintjét. A legyengült szervezet pedig nyitott kapukkal várja a kórokozókat…

Az antioxidáns-szint növekedése a depresszió csökkenését eredményezi. Ezer kedélybeteg személy vizsgálatánál az derült ki, hogy akik ettek nyers paradicsomot vagy valamilyen paradicsomos ételt, azoknál jócskán lecsökkentek a tünetek, és mint tudjuk a paradicsom az egyik legmagasabb antioxidáns hatású finomságunk. Ez fordítottan is igaz, az is kiderült, hogy minél magasabb egy személynél a növényi alapú étrend antioxidáns hatása, annál jobban érezheti magát. 

  
Az antioxidáns nem csak a depresszió ellenszere

Kísérletek bizonyítják, hogy az antioxidánshoz jutott sejtek megvédhetők a káros oxidációs folyamatoktól, egyszerűen fogalmazva: lassítható szervezetünk „rozsdásodása”.

Eddig azt hitték, csak az étellel bevitt antioxidánsok védelmeznek a depresszió ellen, ma már több tanulmány, klinikai vizsgálat is bizonyítja, hogy a jóga két fronton is harcol és győz. Egyrészt csökkenti a depressziót (bővebben: Depressziósak vagyunk? Jógával stresszmentesen!) Másrészt növeli az antioxidánsok mennyiségét, ami pedig csökkenti a depressziót.

A jóga, mint természetes antioxidáns

A mai kor emberére az egészségtelen életmód és a fokozottan negatív környezeti hatások jellemzőek, mindez előidézi az immunrendszer gyöngülését is. Eddig többnyire az étrendváltozást ajánlották megoldásként. Valóban: a zöldségekben és gyümölcsökben található nagy mennyiségű antioxidáns természetes segítője szervezetünknek. Nem kétséges, hogy a vegetáriánus étrend ebből a nézőpontból is maximálisan ajánlott.

Ugyanakkor az is kiderült a kutatók számára, hogy a jógát is a természetes antioxidánsok közé sorolhatjuk. Miért? Mert a jógagyakorlatok hatására szervezetünkben megnövekszik az antioxidáns szint. 
Egy alternatív gyógyászattal foglalkozó tanulmány megállapította, hogy már egy 12 hetes jóga-kurzus is segíti a szervezet méregtelenítését. Megerősíti a szervezet természetes védekező rendszerét. A jógagyakorlatok megemelik a természetes antioxidáns szintjét a szervezetben, ezáltal erősítik az immunrendszert. Nemcsak a táplálékkal növelhetjük antioxidáns-kapacitásunkat, hanem jógával is. 

A fiatalító jóga természetes antioxidáns

Stressz és betegség esetén a szabad gyökök száma fokozottabban emelkedik. Márpedig stresszes életmódunk miatt ennek mindannyian ki vagyunk téve. Ha a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni, a szabad gyökök fokozzák a sejtek öregedését is. Az antioxidánsok a bőrt is segítik, lassítják az öregedés folyamatát, a májfoltnak, öregségi foltnak vagy napfoltnak is nevezett barna elszíneződés és a ráncok ellenszerei.

Több tanulmány megállapította, hogy egy 12 hétig tartó rendszeres jóga-gyakorlás a szervezet antioxidáns szintjének emelkedéséhez vezetett.

Kimutatták, hogy a jógázóknál az oxidatív stressz kisebb mértékben volt jelen, mint azoknál az embereknél, akik a futást, kerékpározást vagy az ugrókötelezést választották. A tanulmány nem csupán a jóga testhelyzetek hatását vizsgálta, azt a jól összeállított jóga programot elemezte, amely heti rendszerességgel tartalmazta az alábbiakat:

• 35 perc jóga pózok (ászanák),
• 30 perc jóga légzőgyakorlatok (pránájáma) és
• 25 perc meditáció. 

Ez utóbbi az önismeret gyakorlására fókuszált, középpontban a másokat nem megítélő hozzáállással. Mindezt kiegészítette 40 perc otthoni jógázás, legalább hetente háromszor, 12 héten keresztül. A jóga növelte testük természetes védelmi rendszerét, a szervezetben több mint kétszeresére nőtt az antioxidáns jelenléte. Ezt alátámasztják a korábbi kutatások is, amikor egy 6 hónapos időtartamú jóga program hatásaiban tapasztalták az antioxidáns szint növekedését.

A jóga erősíti az immunrendszert. A védelemben számos fontos játékos dolgozik össze, köztük a citokinek, a jelzőmolekulák egy fajtái, melyek a sejtkommunikáció alapvető elemei. 

A 12 hetes vizsgálat megállapította, hogy a jóga kedvezően befolyásolja a citokinek számát, amelyek szintén felelősek az erős immunrendszerért. A folyamatban lévő vizsgálatok egyre-másra azt mutatják, hogy a jóga nemcsak csökkenti a stresszt a szervezetben, hanem erősebbé teszi az immunrendszert. Tehát ha szeretné növelni az antioxidáns mennyiségét a szervezetében, akkor nem csupán antioxidáns tartalmú élelmiszert kell fogyasztania, és kedvenc étcsokoládéját majszolnia, mert a jóga is sokat segít. 
    
Van egy csodálatos orvosság, melyet a szervezetünk maga termel. Ennek szintjét a vegetáriánus táplálkozással és a jógagyakorlatokkal meg lehet növelni. A „Segíts magadon, Isten is megsegít” elv itt is érvényes: ha törődünk külső-belső egészségünkkel, és teszünk érte, akkor annak eredménye is lesz. Ha változtatunk testileg és lelkileg egyaránt veszedelmes életmódunkon, akkor panaszaink csökkenni fognak.
 

Kapcsolódó cikkek

• A világ legidősebb jógaoktatója Gandhival menetelt

• Ilyen fiatalos a jóga First Lady-je

• Jóga és meditáció a fájdalom és öregedés ellen

Egy különös felmérést kezdeményeztünk, hogy mélyebben megismerhessük a magyarországi jógázási szokásokat. A lenti űrlap kitöltése kattintásos alapú, írni nem kell hozzá. Mindössze 1 percet vesz igénybe.

Ezután egy rendkívül érdekes és értékes kimutatást teszünk közzé. Kérlek, oszd meg és lájkold minden csatornádon, hogy minél több emberhez eljuthasson ez a fontos felmérés!

Az űrlap kitöltése közben az ember máris elkezd jógázni, hiszen újraértékeli, rendszerezi a jógával kapcsolatos gondolatait. Már csak emiatt is érdemes kitölteni.

A jóga felmérés szakmai vezetői

• Szabó Szilvia Jógamájá, vezető jógaoktató és jógaterapeuta
• Dr. Gyurok János, szociológus

A felmérés teljesen név nélküli, és semmilyen elkötelezettséggel sem jár.

Kérlek, oszd meg és lájkold minden csatornádon, hogy minél több emberhez eljuthasson ez a fontos felmérés!

Delhiben, az Indira Gandhi nemzetközi repülőtér 3-as termináljára érkező utas falra függesztett kisplasztikákat, jóga-mudra műalkotásokat nézegethet. A figyelmes szemlélő meglepve tapsztalja, hogy ezeket a mozdulatokat már látta valahol – mégpedig keresztény szentképeken vagy ikonokon. Ezek a mudrák a gyógyító kéztartások a keresztény ikonográfiában.

Nem tévedés, a mudrák évezredek bölcsességét jelenítik meg, és nem csupán gyógyító hatásuk, de filozófiai mondanivalójuk is van. A vallásközi dialógus jó alkalom az emberiség közös eszményeinek erősítésére, és ennek egy különleges formája lehet a mudrák tanulmányozása is.

Tipp: Jógaképzések

• Talund meg és alkalmazd: autentikus jóga tanfolyam Budapesten – a tradicionális jóga hatékony elsajátítása
• Jóga otthon tudásanyag e-mailben – díjmnetesen és azonnal.

Ezek a képzéseink is érdekelhetnek

• Helyes légzés jógaműhely: pranayama légzés
• Jógalégzés tanfolyam: teljesítménynövelés légzőgyakorlatokkal
• Holdüdvözlet jógaműhely: Chandra Namaskar

A mudra jelentése

Mudra egy szanszkrit szó, tőbb jelentése van: pecsét, mint a hitelesség őrzője, és a végzői számára az öröm forrása is. Segíti a relaxációt és a mély meditációt. A mudrák szent, titokzatos világa a jógához és a táncművészethez is kapcsolódik. Az egyes mudrák bizonyos hatáskörökre terjednek ki. A tánc mudrái eltérnek a jóga-mudráktól, az előbbiek olyan jelképek, melyek főleg érzéseket, tőrténetek egyes részeit fejezik ki. 

A mudák egyben jelképek, a hindu és buddhista művészet istenábrázolásában eléggé általánosak, a kézmozdulatok üzenetet közvetítenek. Ugyanakkor sok keresztény alkotáson is felfedezzük. Nem valószínű, hogy ez véletlen egybeesés. Lehet, hogy az ősi tudás generációról generációra fokozatosan átöröklődött a keresztény hagyományokban is, a gesztusok pontos ismerete és jelentősége nélkül. 

Annál is inkább, mert ez a tudás nem korlátozódott Indiára. Az ősi sumér és egyiptomi képeken, szobrokon is megtalálhatóak. Olyan általános érvényűek lehettek, mint a mai napig használt áldást, imát vagy figyelmeztetést jelentő kéztartások.

A mudrák, a jógához hasonlóan égi és földi üzenettel rendelkeznek. A jóga egyrészt az egészségmegőrzés elősegítője, másrészt egy magasabb tudatszintre emel. Hasonlóan: a betegségek gyógyításában a mudráknak is van szerepük, ugyanakkor a kéztartások gyógyító hatásán kívül fontos tulajdonságuk, hogy a lelki célokra is felhívják a figyelmet, illetve erősítik azt. Ehhez a megfelelő alap a helyes életmód, vagyis a negatív tettek és gondolatok mellőzése. Lássuk be: gyógyító kézmozdulatra minden embernek szüksége van – úgy is, hogy ő mozdul mások irányába, és úgy is, ha felé fordul valaki.

Nem-verbális kommunikáció

A gondolatainkat és az érzelmeinket tükrözi kezünk mozgása, rendes körülmények között láthatók a gesztusok, de időnként észrevétlenek maradnak. Nem vagyunk róla tudatosak, de rendszeresen használunk néhány mudrát. Például ha nagyon izgulunk vagy drukkolunk valamiért, ökölbe szorítjuk kezünket. Ez pedig a Mushti mudra mozdulata, a hatása pedig az, hogy segít megszabadulni a felgyülemlett érzelmektől.

Az áldásosztás, az imát kifejező kéztartás, vagy amikor mind a két kar az ég felé emelkedik, a hála, a könyörgés vagy a dicsőítés kifejezésére – ezek mind gyógyító kéztartások is egyben.

A szóbeli közlés viszonylagos pontosságot, ezek a mozdulatok pedig egy finomabb megértést eredményeznek. Komoly tudást és információt őriznek. Éppen ezért azoknak, akik mindennapjaikban szeretnék használni a mudrákat, azoktól kell tanulniuk, akik azt gyakorolják, nem weboldalakról és könyvekből, mert azok csak útmutatók.

A kéz, vagyis az ujjak, a körmök és a tenyér tulajdonságait sokféleképpen vizsgálják, külön tanulmányt érdemelne ennek megfejtése. Ezen belül a kéztartások jónéhány ősi leírása és ábrázolása szerepel, melyek egy részét újra felfedezhetjük a keresztény ikonográfia alkotásaiban is. 

Az egészség az Ön kezében van!

A test különféle szintjein, különböző irányokban, ülő vagy álló helyzetben is használják, van egy és két kezes mudra, és minden egyes konfiguráció más-más jelentést hordoz.

Az 5 ujj képviseli az öt fő építőelemet (föld, víz, tűz, levegő és éter). Bizonyos nézőpontból a betegség nem más, mint a test finom csatornáinak elzáródása, működésének korlátozása, a folytonosság megszakadása, és az öt elem egyensúlyának felbomlása.

Az ujjhegyek több millió idegsejtje tapintás révén számtalan (nemcsak anyagi) információt gyűjt őssze, és továbbít az agyba. Ma már tudjuk, hogy a kéz reflexzónái kapcsolódnak az agy bizonyos területéhez. A neurológia képalkotó kísérletei bebizonyították, hogy a mudrák nemcsak aktiválni képesek ezt, hanem  megváltoztatják az agyhullámokat, ezzel speciális élettani állapotot idéznek elő.

Az imára kulcsolt kéz egyben egy jóga-mudra, mely „zártláncú áramkört” alkot a test energia áramlásában. A bio-képalkotó vizsgálatok azt mutatják, hogy a kéz, a tenyér és az ujjak bio-mágneses energiája mérhető hatással van a fizikai világban. Japán tudósok azt is bebizonyították, hogy a gyógyító és harcművészeti technikák (csikung, jóga, meditáció stb.) a kéz segítségével rendkívül erős pulzáló mágneses mezőt hoznak létre.

Mudrák a keresztény ikonográfiában

A hinduizmusban valamint a buddhizmusban, különféle célokra alakultak ki a mudrák. Használják a jógában, meditációkor, a dráma és a tánc előadásban, valamint a szertartások alkalmával. A teljesség igénye nélkül párat bemutatunk azok közül, melyeket megtalálunk a keteszény képzőművészetben is.

Atmanjali vagy Pranam mudra

Keleten és nyugaton egyaránt az imádkozás jelképe, de Indiában használják üdvözlésre és tiszteletadásra is. A fej fölé emelt két kéz pedig kérést fejez ki. A két összetett tenyér a szívcsakra magasságában mélyebb jelentőségű, mint egy egyszerű „hello” vagy „viszlát”.

Az összefordított tenyerek egyben a jobb és a bal agyfélteke közti kapcsolatot is képviselik. Az Atmanjali mudra egy tiszteletadás a tanár előtt, a jógafoglalkozások vagy a klasszikus indiai táncpróbák is így kezdődnek. A Padmászana, a lótusz póz kiegészítése lehet, miként a gjána mudra, a tudás befogadására való koncentrálás kéztartása is. 

 
Kapota Hasta

Az Anjali mudra kissé domború változata. A tiszteletteljes üdvözlés, az elfogadás és engedelmesség jele. Krishnamacharya, a neves jógamester gyönyörűen fogalmazza meg a szív fölött összetett kéz lényegét:

„Ez a gesztus jelzi a lehetőséget, a haladás szándékát – a legnagyszerűbb lelki ébredés felé. Ha megfelelően simul össze a tenyér, egymással szemben nem lapos, az ujjpercek tövénél az ujjak kissé hajlítottak, egy kis teret képezve a tenyér és az ujjak között – akkor a két kéz egy nyíló virágra emlékeztet, szimbolizálva szívünk kitárását.”

 
Abhaya Mudra 

Elsősorban védelmet jelent. Áldást ígér, és eloszlatja a félelmet, segít elérni a belső egyensúlyt és a békét. Ez az egyik legkorábbi mudra, ami számos hindu, buddhista és dzsaina képen megtalálható, de a keresztény ikonográfia sokszor Krisztust vagy a szenteket is így ábrázolta.

Ez a mudra általában egy lelkileg erős személyre (mint az istenség, mester vagy guru) vonatkozik, hiszen ő oszlatja el tanítványai félelmét. 

    
Varada mudra

Ez a gesztus a kegyelem és az adakozás jelképe. Szintén istenség, mester vagy guru kapcsán használják leginkább. Ezt mudrát is széles körben láthatjuk a keresztény ábrázolásokban, Krisztus megbocsátó szeretetét vagy a Madonna kegyelmét hangsúlyozva.

A Varada mudra képviseli a könyörületet, irgalmat és kegyosztást, nagylelkűséget és részvétet. Természetesen bárki gyakorolhatja meditácója során. A megbocsátó nyitott kéz elenged minden sérelmet, képes megbocsátani magának és másoknak is. A keleti ábrázolásban általában a jobb kéz az Abhaya mudra (Ne félj!), a másik a Varada mudra (kegyelem) jelét mutatja. 

  
Apana mudra 

Ez a mudra támogatja a méreganyagok eltávolítását, valamint az epehólyag és a máj működését. Segíti az emésztést, a húgyúti fertőzések leküzdését.

Lelki szinten a harmónia, a belső egyensúly, a bizalom kialakulását. A türelem, a nyugalom elérésének is eszköze.

 
Szurja mudra 

Szanszkritul a Nap neve Szurja, amely tüzes energiát jelent. Ez a mudra csökkenti a koleszterinszintet, segíti az emésztést.

A Szurja mudra növeli a tűzelemet a szervezetben, lelkileg ez a hit erejének növekedését jelenti. Csökkenti a szorongást, a bizonytalanságot, fokozza az éberséget és a mobilitást, így pozitív változásokra ösztönöz. Légzőgyakorlat közben ez a mudra energetizálja az egész testet.

   
Prána mudra 

A prána az életerő energiáját jelenti. Biztosítanunk kell szervezetünkben a prána, az életlevegő megfelelő áramlását. Ez a mudra többek között ebben segít. A jóga légzőgyakorlatai során is feloldhatjukjuk ezeket a blokádokat.

A Prána mudra növeli a vitalitást, csökkenti a fáradtságot és idegességet, és javítja a látást. Használják szembetegségek ellen is, mert szemünk a számítógép és a tv képernyő több órás figyelése után nagyon elfárad. A modern életvitel, a rendszertelen és egészségtelen étkezés, a kevés mozgás, kialvatlanság stb. kimeríti szervezetünket.

A Prána mudra megpróbálja helyreállítani az energiatartalékokat. A jógával karöltve az életerő irányítására, fokozására, a lelki-szellemi stabilitás megőrzésére szolgál. A Prána mudra spirituális szinten segít fenntartani a meditáció alatti figyelmet, és erősíti a meditatív elhatározást.

 
Prithvi mudra 

Testünk fő összetevői a föld elemhez kapcsolódnak, így a Prithivi mudra az egyik legfontosabb a mudrák közül. Jótékony hatása több helyen is érvényesül: növeli a vitalitást, az erőt és a kitartást, segít kiküszöbölni a krónikus fáradtságot, az általános gyengeséget. Csökkenti a lázat a gyulladást, bizonyos bőrbetegséget.

A prithvi mudra spirituális hatása ennek megfelelően a kitartásra ösztönöz, a belső gyengeség ellen a lelkierőt növeli. Talán ez az a kéztartás, mely a legtöbb helyen szerepel a keresztény ikonográfiában. Még ma is használják áldásadásra (bendiction) a görög ortodox papok. Jobb kezük ujjai Jézus nevének görög kezdőbetűit (IC XC), egyben a Prithvi mudrát formázzák. Mindkét értelmezése a test és a lélek gyógyulását segíti.

Keresztény mudrák összefoglalása

Kant szerint „a kéz az agy látható része”. Egy tudományos folyóiratban, 2009 novemberében megjelent cikk szerint a kézmozdulatok ugyanazon agyi régiókat serkentik, mint a beszéd. Csak a nagy jógik ismerték a mudrák teljes tudományát, mely nemcsak javítja az egészséget, de új, pozitív energiákat is generál. Tudták, hogy mágikus védelmet adnak a negatív támadások ellen, és alkalmasak a jószerencse meginvitálására is. Minden élőlény e két dologra törekszik, nem igaz?

Nem célunk összemosni a buddhista, a hindu vagy a keresztény hit tanítását, néhány festmény alapján. Csupán bemutattuk a hasonlóságokat, melyek évszázadok óta öröklődnek a művészetben, mert ez a tradíció az ember felemelkedését szolgálja. Nem az a kérdés, hogyan akarta Buddha vagy Jézus megváltani a világot, számunkra jelen esetben az a fontos, hogy a megváltás létezik, az isteni segítség létezik, a félelemnélküliség, az erőszakmentesség létezik, és minden más örökérvényű kinyilatkoztatás, mely nem mond ellent az egyetemes szeretet törvényének. Ezt egyaránt szolgálhatják a keresztény ikonográfia csodálatos alkotásai és a több ezer éves jóga-mudrák is.  

Kapcsolódó cikkek

• A jóga a szív felé tartó szent ösvény

• A jóga ászanák ősi tudománya

• Egy guru gondolatai a jógáról

• Jógafesztivál Indiában és Európában

• Jógázó macska és az egerek

A lótuszülés alapgyakorlat a jógapózok között. Látszólag nem nagy ügy, de ha valaki megpróbálta felvenni ezt a meditatív ászanát, akkor hamar rájöhetett, hogy komoly önfegyelmet és gyakorlást igényel a törökülésnél némileg nehezebb lótuszülés, avagy padmasana.

Lótuszülés jógapózban találtak rá

Egy érdekes régészeti feltárásra bukkantunk, mely az indus-völgyi civilizáció újabb bizonyítékaként szolgál, hogy bizony hosszú évezredek óta jógáznak Indiában. Az indus-völgyi civilizáció, más néven Harappa vagy Mohendzso Daro kultúra a messzi múltba visz bennünket.

A régészek a több mint 5000 éves kultúra feltárása során bukkantak rá egy ősrégi jógi földi maradványaira. Meditációban, lótuszülés jógapózban maradt fenn, a szamádi, vagyis a mély belső koncentráció állapotában. 

 
A Harappa civilizáció messze megelőzte a többi kultúrát, nemcsak a szubkontinensen, az ókori Európában is. A 35-40 éves férfit ülő helyzetben temették el, miként egyes szádhukat szokták, akik lemondanak a világról. Mit jelent ez? Vagy belső, meditatív, vagy anyagiaktól független, egyszerű életet, aktív prédikálást.

Lótusz ülés az indus-völgyi civilizációban

A kutatók már eddig is találtak hasonló leleteket, jobbára pecsételőkön, melyek jógapózok különféle formáját ábrázolnak. Ilyen pecsételőt láthatunk a szöveg melletti képen. A Rádzsaszthánban most fellelt lótusz ülésben talált csontvázon jól látható, hogy a keze a térdén nyugodott, ujjai a Gjána mudra formában pihentek.

Ez a hüvelyk- és mutatóujj összeérintése egy kört formázva, a többi ujj nyújtva van. Maga a gjána szó tudást jelent. Ez az egyik legismertebb mudra, mely több indiai szobron és festményen is látható.

Milyen múdrát vettek fel a régi jógik lótuszülés közben?

Itt főképp igaz az a mondás, hogy a sorsod a kezedben van. Lótuszülés közben ezt a mudrát már évezredek óta ismerik és gyakorolják a jógik, mivel ezzel együtt jár a béke, a nyugalom és a szellemi fejlődés. Miközben a fizikai erőkifejtés minimális, az energetikai hatása óriási lehet. A Gjána mudra segíti a koncentrációt, felszabadít a stressz alól, enyhíti a depressziót és fejfájást. A mudra „jelzés” vagy „kézmozdulat”. A test energiáinak áramlását, szabályozását is jelenti. Képes az elme nyugtalanságának megszüntetésére, az ember Istennel való kapcsolatának felelevenítésére. A hüvelykujj képviseli az egót, a Gjána mudra a bölcsesség és a magasabb tudatosság felé vezet. Fókuszálja az agyat, pozitívan befolyásolja az elme, az ideg- és az endokrin rendszer, valamint az agyalapi mirigy tevékenységét.

 
B.K.S. Iyengar így fogalmazta ezt meg:  

„Ekkor megismeri azt az üdvözült örök boldogságot, amely túl van az érzékek határain, s amelyet az értelmével sem képes megragadni. E végső valóságban időzik, s nem mozdul ki onnan. Megtalálta a mindent felülmúló kincset. Nincs semmi, ami ennél magasabb volna. Aki ezt elérte, azt a legnagyobb bánat sem érinti meg többé. Ez a jóga valódi jelentése – a szenvedéstől és bánattól való végleges megszabadulás”. 

Rajta hát, lótuszülés jóga gyakorlatra fel! De csak óvatosan, nehogy úgymaradj…

Kapcsolódó írások

• Jógázó macska és az egerek

• Jóga gyakorlatok a Gangesz partján

• Jóga ászanák sorrendje

• A jóga gyakorlatok tudományos anatómiája

• A derékfájás kezelése akár végzetes is lehet

A jóga és a meditáció sokkal hatékonyabb a szellemi hanyatlás ellen, mint a keresztrejtvény és a memória játékok. Nehéz lenne felsorolni a jóga minden előnyét. Már olvashattunk arról, hogy segíthet a jobb alvásban, derék- és hátfájáskor, csökkenti az izületi szenvedést, stresszoldó, enyhíti a depressziót és a szorongást, hasznos az érrendszeri problémák kezelésében, segít frontérzékenység esetén és sorolhatnánk tovább jótékony fizikai hatásait. Egy tanulmány újra felhívta a figyelmet arra is, hogy a jóga és a meditáció segítségével a memória is élesebbé válik.

Jó néhány nyugati lap közölte már az első oldalain azt a cikket, mely egy érdekes vizsgálat eredményeit publikálta. Los Angelesben a tudósok két csoportot hasonlítottak össze. 55 éves korban levő önkénteseket vizsgáltak, akik olyan memória problémákról számoltak be, mint a nevek és arcok felejtése, történetek régen ismert részei, amire már nehéz emlékezni, vagy eltett, de nem talált tárgyak esetei. Két részre osztották a jelentkezőket, és az egyikben a szokásos memória-javító eszközök mellett rendszeres jóga és meditációs programokat iktattak be. A kontrollcsoport csak az általános módszereket használta. A memória-fejlesztő gyakorlatok hagyományosan olyan tevékenységeket foglalnak magukba, mint a keresztrejtvények vagy a kereskedelmi forgalomban kapható számítógépes programok.

Agyi fitness - minden a fejben dől el

Memória teszteket végeztek a vizsgálat elején és végén. A kutatás befejezése után azt tapasztalták, hogy mindkét csapat egyformán fejlődött a kifejezések, nevek, vagyis a verbális-memória terén. Azonban a jógát gyakorlók a vizuális-térbeli emlékezés terén nagyobb eredményeket értek el, jobban felidéztek területeket, ez pedig segít navigálni, vezetéskor vagy séta közben előnyös. A jóga csoportnál emellett csökkent a melankólia, valamint az idegesség hátráltató tünete is. A jóga-edzés magába foglalta a légző gyakorlatokat és a mantra-recitálást, és naponta 20 percig gyakorolták ezt otthon is.

A memóriazavar idegességhez, majd depresszióhoz vezethet. A fejlődő memóriazavar vagy a demencia ellenszere lehet a rendszeres jóga és a meditáció, mely egyszerű, biztonságos és olcsó megoldás az „agyi fitness” érdekében. – mondta dr. Lavretsky.

A jóga és a meditáció javítja a memóriát, előnyösebb, mint a szokásos memória-képzés, mert segít a hangulati ingadozásban és a szorongás legyőzésében – mondta dr. Helen Lavretsky professzor asszony. A vizsgálat társszerzője Harris Eyre, ausztráliai doktorjelölt egy sajtóközleményben kijelentette, hogy a jövőben az orvosoknak ajánlaniuk kell a terápiát a betegeiknek. Indiában már több száz éve használják, hogy megakadályozzák az idősebb felnőttek mentális hanyatlását.

Kapcsolódó írások

• A világ egyik leghíresebb igaz orvosa jógát ajánl a betegeinek

• Búcsú az ízületi fájdalomtól

• Jóga és meditáció a fájdalom és öregedés ellen

• Jóga tippek frontérzékenység ellen

• Tudományos kutatások indulnak a jóga és a meditáció hatásairól

Most végre kiderült, hogy az emberek miért tartják tévesen a jógát azonosnak a fakír mutatványokkal, aerobikkal vagy fitnesszel. A félreértés nem új keletű. Rajtakaptuk a hajdani gyarmatosítókat, amint tudatos lejárató kampányt indítottak a jóga értékeinek meggyalázására. A közvélemény alakító propagandában nem resteltek a tudományhoz és művészetekhez fordulni. Cikkünkben most egy korabeli fotós lejárató kampányt vesézünk ki. 

A brit fotóstúdiók a 19. századi Indiáról olyan képeket közöltek, melyek a jógikat kócos, félmeztelen, maszatos furcsaságként ábrázolták. Egyrészt az ilyen képek a lekicsinylés eszközeiként egy ősi, magas szintű tudományt próbáltak nevetségessé tenni, másrészt ezek táplálták az egzotikumot kereső nyugati étvágyat. A brit gyarmati fényképezés még a 20. század elején is élt ezzel a módszerrel, a primitívként bemutatott kultúra, ezen belül a jóga, mint primitív színház. Különféle változatuk a tengerentúli sajtóban és Hollywoodban is fellelhető. 

Indiában a mogul hódítókat a brit gyarmatosítok követték, akik sokszor félelemben éltek a jógik harciassága és meg nem értett művészete miatt. A gyarmatosítás egyik eszköze a meghódítandó nép kultúrájának lekicsinylése, primitívként való bemutatása. Ez történt a jógával kapcsolatban is. Vannak sztereotip tévhitek, pl. a hindu fakír, aki szögeken fekszik nem azonos a jógát komolyan gyakorló személlyel, de a világ első „jóga” filmje sem különb. A 02:51perces trükkfilmet Thomas Edison 1902-ben készítette, valószínűleg nem a tartalom, hanem a technikai kihívás miatt. Egy „hindu fakir”-ról készült, az indiai fakír-jógi egy bűvészmutatványt végez.

A korai brit orientalistákat jellemzik azok a fekete-fehér fényképek, melyek Koringát „a világ egyetlen női fakírját” reklámozzák. A Look magazin 1937. szeptember 28-i számának borítóján egy nő bámul az előtte fekvő krokodilra. A vörös jel a homlokán, mint egy harmadik szem, arra utal, hogy hipnotikus ereje van – olvasható a gyermeteg szöveg. Koringa a gyarmatosító fantázia terméke, az „egzotikus nő”. A közvélemény India iránti romantikus vonzódását kihasználva, Bernard és a Mills Brothers létrehozta Koringa személyiségét. A feltűnést egzotikus megjelenésű „orientalista” jelmezekkel akarták fokozni, rövid leopárdmintás ruhával és vad, afro-stílusú frizurával. Előadások előtt zöldes porral kente be a testét, hogy az a reflektorfényben izzó, túlvilági megjelenést adjon neki. 
 
Koringa azt állította magáról, hogy Indiából származó árva, akit háromévesen egy fakír vett magához, és megtanította a mágikus tudományokra. Ezért tud gondolatot olvasni vagy összetört üvegen mezítláb gyalogolni. Az igazság nagyon messze van mindettől. Renée Bernardnak hívták (1913-1976) egy bordeaux-i táncosnő volt, aki egy vándorcirkusz tagjaként népszerű szórakoztató műsort adott elő Franciaországban. Bernard fő attrakciója, a gyors kardtánc lenyűgözte az angol Mills fivéreket, akik elindították a siker felé, kihasználva, hogy a brit közönség sóvárgott az indiai egzotikum és a színes színpadi megjelenítés után. Éveken át Koringa volt a főcím, a csillag számos nagy nemzetközi európai cirkuszban, Angliában, Franciaországban és Dél-Afrikában is.
 
Sajnálatos módon nem gyémántot, csak csorba üvegdarabokat kínáltak a publikumnak. Ahelyett, hogy a valódi India kultúráját, a Védák rendkívüli filozófiáját, a több ezer éves művészetet vagy az ősi tudományos eredményeket mutatták volna be, melyek jóval megelőzték az európai teljesítményt. 
 

Pedig a testi-lelki egészséget segítő jógát is könnyű és érdemes lett volna népszerűsíteni, gyönyörű miniatúrák, hiteles tanárok álltak azok rendelkezésére, akik Indiában nem a földi, hanem az égi varázslatot keresték. Nem csoda hát, hogy annyi téveszme, annyiféle jógairányzat működik manapság, melynek semmi köze a jóga valódi eszmeiségéhez.
A növekvő aggodalmakkal, a stresszel és a helytelen életmód adta betegségek szaporodásával egyidejűleg sokasodnak az extrém jógafajták, vagy az olyan silány utánzatok, amelyek az ösztönlény testi szükségleteit akarja kielégíteni.

Aggasztó azt látni, hogy bár a jóga népszerűsége növekvő tendenciát mutat, mégis csökken a holisztikus, spirituális út. A jóga ugyanis nem csak a testmozgást jelenti – mondta Shubhada Joshi, a Mumbai Egyetem tudós filozófia professzora.

A jóga egy olyan tudomány, melyet azért kapott az ember, hogy életéhez örökérvényű használati útmutatóként szolgáljon. Néhány kimagasló lelki csúcsokat elérő jógi megismerte e misztikus tudomány titkait, s elmesélték nekünk, hogyan is néz ki a Himalájánál is magasabbra ívelő belső ösvény. 

"Az Indus-völgyi civilizáció történetéről nem állnak rendelkezésre írásos források. A régészeti leletek tanúsága szerint a Kr. e. 4. évezred folyamán az őslakosság településein megjelentek a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók. Ezek már földművelő népek voltak, és ismerték a fémmegmunkálást. A leletanyag nem utal arra, hogy hódítók lettek volna, sokkal inkább a békés egymás mellett élésre való berendezkedés látható." Forrás: Wikipédia

Kapcsolódó cikkek

• Visszájára sült el a botrányos jóga elleni hadjárat Oroszországban

• Felelős jógaoktatás kontra fogyasztói társadalom

• A jóga a szív felé tartó szent ösvény

• A jóga ászanák ősi tudománya

• Az angol korona más gyémántjával ékeskedik

A jóga pozitívan hat az agyra, különösen arra a részre, amely egyesíti a gondolatokat és az érzelmeket, valamint arra, amely szabályozza a félelmet és a szorongást. Dr. Mádhav Gojál, a Johns Hopkins orvosi szakértője és dr. B. Khalsa, a Harvard Medical School adjunktusa klinikai vizsgálataik révén, egymástól függetlenül ugyanarra a következtetésre jutott: a jóga jelentősen segíti a szorongásban, depresszióban szenvedő beteget. A szorongók számára az orvosok egyre inkább javasolják a jógát. Meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy segíti a stressz és a hangulati zavarok feloldását.
 
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az Egyesült Államok egy hihetetlenül ideges nemzet. Az orvosok gyakran írnak fel nyugtatókat, melyek nagyobb dózisban vagy rendszeres szedéskor álmosságot, szédülést, zavartságot, emlékezetkiesést, sőt rémálmokat okozhatnak. Ahogy a gyógyszerek mellékhatásairól szerzett tudás gyarapszik, egyre több embert érdekel a nem gyógyszeres, alternatív kezelés. Van bizonyíték arra, hogy a jóga valóban segít, és nem csak a tünetek kezelésében, mint a tabletták. A Harvard kutatói egy országos, reprezentatív elemzést is közzétettek. Megállapították, hogy a kérdezettek 3 százalékának (6,4 millió amerikai) azt tanácsolták az egészségügyi szakemberek, hogy végezzék a test-elme terápiákat, vagyis a jógát és a meditációt. 
 
A legújabb tanulmányok megmutatják a jóga és a meditáció fizikai és pszichológiai előnyeit. A kutatások során kiderült, hogy a jóga befolyásolhatja az agyban a GABA, a Gamma-aminovajsav szintjét. A stressz egyensúlyvesztést okoz, a GABA elégtelen működését. Ez megfigyelhető a szorongásos, a poszt-traumás stressz rendellenesség és a depresszió esetében is. A GABA segíti az izmok ellazulását és regenerálódását, védi a szervezetet a stressz káros hatásaitól. A jóga csökkenti a stressz okozta túlzott ingerlékenységet, javítja az idegrendszeri egyensúly-hiányt – állapította meg Chris Streeter, a Bostoni Egyetem pszichiátria professzora. Az egyetem kutatói összehasonlítottak két, stressz problémákkal küzdő betegcsoportot. A 12 hetes jóga-tréning megnövelte az agyban a GABA szintjét, sokkal nagyobb mértékben, mint a naponta sétáló, de nem jógázó kontrollcsoport esetében. Már egy óra jógázás után jelentősen megnőtt a GABA szintje.

Akik egy kicsit is ismerik a jóga és a meditáció valódi mibenlétét, tudják, hogy egyik sem a fizikai világban kezdődik, és nem ott ér véget. Nem véletlen, hogy számtalan kutatóorvos választja kísérletei témájául. A Johns Hopkins Egyetemen is komoly csapat érdekelt ebben a témában.
"A meditációt már évtizedek óta vizsgálták, de tudni akartuk, hogy tényleg jobb-e, mint a placebo-hatás" – mondta dr. Mádhav Gojál, kutató orvos és gyakorló belgyógyász. – "Ha az élet egy kellemetlen változást hoz, mint a válás vagy a munkahely elvesztése, az sok esetben depresszióhoz vezet. Ez azt jelenti, hogy gondolataim állandóan ezen a témán függnek. A kavargó gondolatokat szabályozni kell, s ez az élet minden területére igaz. Aki elengedi a negatív gondolatmintákat, a fizikai feszültséget is elengedi, és megnyitja szívét a gyógyulásnak. Egyesek úgy vélik, a meditáció azt jelenti, valaki csak ül csendben, és nem csinál semmit. Ez nem igaz. Ez egy aktív edzés, az elme tudatosságának növelése."
 
Ő és kutatócsoportja 47 meditációs vizsgálatot végzett 3515 önkéntes bevonásával, akik nem szenvedtek klinikai depresszióban. Nyolchetes meditációs kurzuson vettek részt. Ezután fokozott javulást tapasztaltak a depressziós és szorongásos tünetek csökkenésében. Egy 2 éves periódus alatt végzett szisztematikus áttekintéskor bizonyítékokat találtak arra, hogy a meditáció segíti feloldani a stressz tüneteit és a szorongást. Javulást tapasztaltak a vitalitás, szociális működés, a negatív és pozitív érzelmek, a memória vagy koncentráció terén egyaránt.

Dr. S.B. Singh Khalsa Torontóban szerzett doktori diplomát, az orvostudományon belül a jógaterápiára szakosodott. 2006 óta a Harvard Medical School adjunktusa és a Kripalu Jóga- és Egészségközpont igazgatója. Több mint 40 éve jógázik, és okleveles jógaoktató is. Dr. Khalsa klinikai kutatásokat végez a jóga és a meditációs gyakorlatok hatékonyságával kapcsolatban. A vizsgálatok témája: a jóga hatása álmatlanság, poszttraumás stressz és szorongásos zavarok esetében. A jóga előnyeiről készült értékelése bekerült az egyetemi tananyagba. Dr. Khalsa a Nemzetközi Jógaszövetséggel is együttműködik a jógaterápia kutatásának előmozdítására. Hamarosan megjelenik Jóga alapelvek és gyakorlatok az egészségvédelemben c. orvosi tankönyve. 
 
Dr. Khalsa több mint egy évtizeden át végzett klinikai kutatásokat a jóga és a meditáció hatásairól. Meggyőző tudományos bizonyítékokat szerzett arról, hogy a jóga és a meditáció pozitívan befolyásolja az agyunkat és az életünket: 
• Csökkenti a stresszt, a szorongás, a depresszió és az álmatlanság tüneteit.
• Az agy memóriáért felelős részei erősebbé és élesebbé válnak. 
• A jóga rendszeres gyakorlása csökkentheti a pulzusszámot és a magas vérnyomást, növeli a tüdő kapacitását.
• A hangulati ingadozásokat javítva elősegíti a mentális egészséget.
 
Vajon a jóga tényleg csökkenti a stresszt? Boldogabbá válunk már napi 10 perc meditálás után is? A tudomány is határozott igennel felel. 

Kapcsolódó cikkek:

• Tudományos kutatások indulnak a jóga és a meditáció hatásairól

• A világ egyik leghíresebb igaz orvosa jógát ajánl a betegeinek

• A jóga ászanák ősi tudománya

• A jóga gyakorlatok tudományos anatómiája

• A jóga lényege, hogy minden otthonban boldogság legyen

• Búcsú azízületi fájdalomtól

Legújabb kutatások szerint a jóga  javulást adhat az ízületi gyulladásban szenvedő betegeknek. A friss tanulmány szerint a jóga javíthatja a tüneteket az ízületi bántalmak két leggyakoribb formája a rheumatoid arthritis valamint az osteoarthritis, a reumatikus és gyulladásos ízületi betegség esetén. A jóga a lélek és a test harmóniáját segíti. Nem csupán a gyakorlatokat foglalja magába, hanem a meditáció, a relaxáció, a légzés kiegyensúlyozott kombinációját is.

A jóga más, mint ami csupán segít csökkenteni a stresszt és a szorongást. Ha valaki kitartó, annak számára az évek múlásával számos egészségügyi előnnyel jár. Például egy tanulmány beszámol arról, hogy egy csupán napi 90 másodperces jógapóz javíthatja a betegek gerincferdülését. Egy másik vizsgálat szerint a jóga javítja az általános életminőséget mellrák esetén. A jóga, mint kiegészítő terápia egyre általánosabbá válik, az Egyesült Államokban jelenleg minden tizedik ember jógázik. 

A közelmúlt statisztikái szerint az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 52.500.000 ember él ízületi gyulladással. Igaz, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan, de a szakértők hosszú idő óta már azt mondják, hogy a fizikai aktivitás jelentősen enyhítheti a betegség tüneteit. Eddig eléggé ellentmondásos tanácsot kaptak az ízületi gyulladásban szenvedők: folytassanak erőteljes intenzitású aerobik tevékenységet legalább 75 percig, vagy közepes intenzitásút legalább 150 percig minden héten. Azonban a merevség és fájdalom okozta állapotban ez szinte lehetetlen.

Susan J. Bartlett, a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem docense, társszerzőkkel készített tanulmányát a Journal of Rheumatology lapjain tette közzé. Bartlett és kollégái tudni akarták, hogy a jóga milyen hatással van az arthritisre. Bartlett kimutatta, hogy a jóga különösen hasznos lehet a beteg ízületekre, hiszen egyesíti a fizikai tevékenységet, a pihenést és a stressz menedzsment technikákat. Szerinte a jóga összpontosító és a betegeket tiszteletben részesítő képessége a másik nagy segítő.

Jóga, az ízületek erősítése

Bartlett és csapata 75 felnőttet tanulmányozott, akik reumatikus vagy térdízületi bántalmakban szenvedtek. Azt vizsgálták, hogyan segíthet a jóga a betegség csökkentésében. Az egyének nyolc egymást követő héten kétszer egy órás jógafoglalkozáson vettek részt, valamint hetente egyszer otthon is jógáztak ebben az időszakban. 

Két hónap után kiderült, hogy a jógázó résztvevők 20% -os javulást tapasztaltak a fájdalom, a közérzet és az energiaszint terén, de ez még nem minden. Ugyancsak 20% -os javulás következett be a fizikai funkciók területén is. Mi több, ez a javulás később is nyilvánvalóan megmaradt, ezt bizonyította a kilenc hónap elteltével bekövetkező felülvizsgálat.

Az indiai Tudományos és Technológiai Minisztérium döntése szerint nemcsak a high-end és a gyógyszer-kutatásokra kell pénzt fordítani, hanem a jógára is. Harsh Vardhan, a tárca minisztere kijelentette, hogy a jóga és a meditáció tudományos előnyeit ki kell hangsúlyozni, hiszen az ilyen irányú felmérések már eddig is nagyon jól alakultak.

Az eddigi vizsgálatok az AYUSH kormányhivatal keretén belül folytak, mely azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a hagyományos orvoslást, beleértve as ájurvéda, a Siddha, a görög-arab és a homeopátia területeit is.

A Tudományos és Technológiai Tanszék (DST) úgy döntött, hogy támogatja a kormány azon erőfeszítéseit, melyek finanszírozzák a jóga széleskörű tanulmányozását a jóga és a meditáció hatása az emberi egészségre témában.

A jóga már egy nemzetközi mozgalom, amit as ENSZ is elfogadott – mondta Harsh Vardhan miniszter. – Azt már láttuk, hogy mennyire népszerű. Az új kutatási program a jóga különböző aspektusait vizsgálja, és illeszkedik a pszichológia, a neurológia, az orvostudomány, a számítástechnika és a filozófia területeihez.

S.N. Omkar, vezető tudós hozzátette: Nem szabad lemaradnunk, hiszen más országok, többek között az Egyesült Államok is támogatja a jóga számos kutatási projektjét.

Már több kutató végzett vizsgálatot a jóga fiatalokra történő hatásairól. A holland Maastricht Egyetem most közzétett agyi képalkotó elemzése szerint a jóga és a meditáció csökkenti a fájdalomérzetet, és lassítja az öregedést.

A kísérletben résztvevő személyeket a fájdalomcsillapítás szempontjából a mindennapi helyzetben és a meditáció állapotában vizsgálták.

Kiderült, hogy bár mindkét esetben megtapasztalják a fájdalmat, a meditáció idején az nem kevésbé erős, de kevésbé kellemetlen. Agyuk csökkenti a fájdalom érzékelését, mert megnöveli a hátsó insula (a fájdalomérzet területe), és csökkenti a prefrontális kéreg (a tapasztalatok szabályozta terület) aktivitását. A meditáló egyedülálló módon képes volt csökkenteni a fájdalmat, a fájdalomérzetet felülírta a mentális kontroll.

A kutatók azt már tudják, hogy az éber meditáció és a jóga pozitív hatással van a testre, és az idős korban is segíti a mentális képességeket. Az agyi szkennerek segítségével Tim Gard elmagyarázta az agy alapvető mechanizmusait.

Azt találta, hogy egyedülálló agyi mechanizmusok segítik a fájdalom feldolgozását és a meditáló hatékonyabban megszervezi a pozitív választ. Ennek óriási hatása lehet a krónikus fájdalom kezelésére, és a népesség időskori egészséges állapotának megőrzésére.

Az öregedést kutató agyi feltérképezés során a fluid intelligenciát vizsgálták. Fluid vagy folyékony intelligencia az a képesség, mely által újszerű feladatokban helyt tudunk állni, illetve megértünk és hasznosítani tudunk új információkat. A szakemberek megállapították, hogy a jógát és/vagy meditációt végző embereknél a fluid intelligencia idősebb korban is kisebb csökkenést mutatott, mint a hasonlóan egészséges életmódot folytató, de nem jógázó, meditáló kontroll alanyok esetében.

„Jó volt látni, hogy a jóga és a meditáció pozitívan befolyásolja az agyunkat és a pszichénket,  így növelve a jólét érzését” – mondta Tim Gard, aki „A jóga és a meditáció neurális és pszichológiai mechanizmusai” címmel védte PhD disszertációját a Maastrichti Egyetemen ez év márciusában.