Naponta számtalan gondolat suhan át az agyunkon, de legtöbbje felesleges, sőt káros az egészségre. Az elme ereje szinte legyőzhetetlen, úgy ugrál, mint a majmok a fán.
Patanjali Jóga szútrájában olvashatjuk: „yoga chitta vritti nirodha”, szó szerinti fordítása: A jóga az elme zavarainak hangtompítója.
Elme vagy gondolat?
Az embert mindig is érdekelte ez a téma. Könyvtárnyi irodalma van: a komoly tudományos, pszichológiai tanulmányoktól a „mezei” bölcsességig számtalan formában olvashatunk róla. Az elmét sokszor hasonlították egy raktárhoz, melyben a gondolatok, mint adatok gyűlnek és raktározódnak el, hogy akár a legváratlanabb pillanatban is előbukkanhassanak. Hasonlították számítógéphez is, melyben a gondolatok táplálják be az adatokat, s aztán az elme e bevett információk szerint működésbe lép.
Gondolataink mentális programokat hoznak létre. A tanultak vagy a megtapasztaltak alapján formálódik a véleményünk az élettel kapcsolatos dolgokról, és az elme ennek megfelelően fog cselekvésre késztetni minket. Hogy ezeknek a belső programoknak, a meggyőződéseinknek van-e közük a valósághoz és az igazsághoz, az csak akkor derül ki, ha olyan életformát sikerült kialakítanunk, mely mások boldogtalansága nélkül tesz tartósan boldoggá minket.
Az elme ereje
Az elme szüntelenül fecseg a háttérben, nyugtalanná és idegessé tesz, és akadályozza a koncentrálóképességet is. Sokan panaszkodnak arról, hogy a gondolataik elkalandoznak, nem tudnak koncentrálni a feladataikra. A jóga lecsendesít ezt a majom elmét, és különböző technikákat kínál gondolataink szabályozására. Kevés ember szán időt arra, hogy megfékezze ezt a mentális zajt, pedig bárki óriási többletenergiára tehet szert, ha kipróbálja, és utána rendszeresen gyakorolja.
Az érzékek információt küldenek az elmének, melyet belső érzéknek is nevezhetünk. Az elme ezt két véglet között, boldogság vagy szenvedés különböző árnyalatú formájában tálalja.
Az elme ereje így befolyásolja mindennapi életünket.
Gondolataink néha a tudatalattinkból törnek elő, elménk a múltban tapasztalt történéseket egykor véleményezte, elraktározza, majd továbbítja nekünk. Néha változatlanul átéljük ugyanazt. Sok esetben nem is tudjuk elengedni vagy feldolgozni, ott kísértenek minket évek múlva is. A szabadjára engedett elme a felkavart tó vizéhez hasonlóan zavarossá, sőt néha irányíthatatlanná válik. A sport, a tanulás, a jóga képes szabályozni, s ekkor az elme ereje segítségünkre lehet.
Mivel belső érzékszerv, a testtel ellentétben képes a múltban és a jövőben is mozogni, és ez egy nagyon fontos tulajdonsága, mert képes jövőt építeni. Az érzékszervek információját képzettségétől függően dolgozza fel, ezért lehetséges, hogy ugyanarról a dologról másként gondolkodik két ember. Ez a képzettség nem iskolázottságot, műveltséget jelent, hanem az emberi élettel kapcsolatos valós és lényegi tudást. A jóga-filozófia követése sokat segíthet, hogy az elme ereje minél finomabb hangolású legyen.
A gondolat teremtő ereje
Fontos megértenünk, hogy a gondolat teremtő ereje hozza létre mindennapjainkat. A Bhagavad-gítában azt olvashatjuk, hogy:
„A legyőzött elme a legjobb baráttá, a nem fegyelmezett pedig a legnagyobb ellenséggé válik.” (6.6.)
Régen természetes volt a memoriterek tanulása, mert ahogy a testet, úgy az elmét is edzeni kell. Egész hosszú idézeteket tanultak meg, például Arany János Toldijának egy-egy énekét vagy latin szólásokat, szállóigéket, filozófusok tanításait. Ez csak egy technika, a memória fejlesztésére. Úgy tűnik, ma, az internet világában nincs szükség ilyesmire, hiszen 2 másodpercen belül megjelenik a keresett információ. Pedig az emlékezés, a tanultak felidézése, majd a rajta való meditálás a gondolat teremtő erejét segítheti, vagyis alkotókészségünket fejlesztheti.
A „mi lesz, ha”, „mi lett volna, ha” kezdetű gondolatok ugyanúgy terelnek valami felé, mint a konkrét utasítások. A szabályozatlan elme a gondolat segítségével akadálytalanul cibál minket ide-oda, teret és időt átugorva csapong. Gondolataink nem csupán a jelent vizsgálják, életünk minden eseményét elő tudják idézni, összekeverni, de megfelelő szabályozás esetén segíteni is képesek. A kontroll egyik módja a jóga.
Pozitív gondolatok
A pozitív gondolatok nem hagynak teret a csapongó elme erejének. A híres, sokszor elővett idézetek megerősítik mindezt.
„Amit gondolunk, azzá leszünk.” (Buddha)
„Olyan az ember élete, amilyenné a gondolatai teszik.” (Marcus Aurelius)
„Ahogy az ember az ő szívében gondolkodik, olyan ő.” (Példabeszédek 23.7.)
„Az ember nem más, mint amit egész nap gondolt.” (Ralph Waldo Emerson)
Számos tanulmány és kísérlet bizonyítja, hogy gondolataink fizikálisan is hatnak, és előbb-utóbb következményei lesznek. A betegségek pszichés hátteréről ma már mindenki hallhatott. De a pozitív gondolatok, például az ima erejéről, gyógyhatásáról is.
Az elme lecsendesítése
Bármit akarunk elérni, legyen az tanulás vagy sportteljesítmény, az első lépés az elme lecsendesítése. A hinduizmus szerint, a „mauna” (csend) a lelki fegyelem lényeges része. A muni szóból származik, ami azt jelenti: bölcs. Bölcs az az ember, aki felülemelkedett az elmebeli találgatások szintjén, akinek valódi dolgokról valódi tudása van. A csend megbecsülését, az önmagunkba nézést a különböző keresztény kolostorok is bevették regulájukba, sőt vannak olyan szerzetesrendek is, ahol teljes némaságot fogadnak. A belső csendre is nagy szükségünk van.
A jógának számtalan formája létezik, de alapvetően mindegyikben megtalálhatóak azok a gyakorlatok, melyek célja az elme lecsendesítése. A bhakti-jóga szentírásában, a Bhagavad-gítában olvashatjuk, hogy az elmét nehezebb megfékezni, mint a szelet megállítani,
„de az állandó gyakorlás és elkülönülés célhoz vezet.”(6.35.)
Az ászanák rendszeres gyakorlása
mellett a légzőgyakorlatok is egyfajta kontrollt jelenthetnek. A pránájáma, a légzésszám csökkenése, is szabályozhatja a gondolatok gyakoriságát. A pránájáma és a különböző ászanák növelik a vér áramlását, a feszült testet fellazítják és rugalmassá teszik. A kondicionáló testhelyzetek fegyelmezett gyakorlata (szukhászana, vadzsrászana, bhadrászana és padmászana) segít létrehozni egy nyugodt és kiegyensúlyozott lelkiállapot.
A jóga és a meditáció ezt a célt szolgálja. Egyik formája a Trataka meditáció, mely átmenet az ászanák fizikai gyakorlása és a mentális jóga között. A három klasszikus hatha-jóga szöveg egyike a Gheranda Szamhitá is foglalkozik ezzel a tisztító gyakorlattal. Lényege, hogy egy fix pontra, legtöbbször egy gyertya lángjára nézve, pislogás nélkül kell koncentrálni. Könnyűnek tűnik, de nem az, mert közben az elme nem kalandozhat semerre.
Jó, ha kapuőrként megszűrjük gondolatainkat, és csak azokat engedjük be, melyek segítik feladataink végzését. A pozitív gondolatok összes energiánkat átirányítják arra, amit csinálunk, és nem hagynak teret az ugrándozó majom elme számára. A jóga segíti a méreganyagok kiutasítását a testből és az elméből, hogy ne csak sodródjunk az életben, hanem tudatossá váljunk, és mi magunk határozhassuk meg azt az irányt, ami felé haladni akarunk.
Kapcsolódó cikkek
