Most végre kiderült, hogy az emberek miért tartják tévesen a jógát azonosnak a fakír mutatványokkal, aerobikkal vagy fitnesszel. A félreértés nem új keletű. Rajtakaptuk a hajdani gyarmatosítókat, amint tudatos lejárató kampányt indítottak a jóga értékeinek meggyalázására. A közvélemény alakító propagandában nem resteltek a tudományhoz és művészetekhez fordulni. Cikkünkben most egy korabeli fotós lejárató kampányt vesézünk ki.
A brit fotóstúdiók a 19. századi Indiáról olyan képeket közöltek, melyek a jógikat kócos, félmeztelen, maszatos furcsaságként ábrázolták. Egyrészt az ilyen képek a lekicsinylés eszközeiként egy ősi, magas szintű tudományt próbáltak nevetségessé tenni, másrészt ezek táplálták az egzotikumot kereső nyugati étvágyat. A brit gyarmati fényképezés még a 20. század elején is élt ezzel a módszerrel, a primitívként bemutatott kultúra, ezen belül a jóga, mint primitív színház. Különféle változatuk a tengerentúli sajtóban és Hollywoodban is fellelhető.
Indiában a mogul hódítókat a brit gyarmatosítok követték, akik sokszor félelemben éltek a jógik harciassága és meg nem értett művészete miatt. A gyarmatosítás egyik eszköze a meghódítandó nép kultúrájának lekicsinylése, primitívként való bemutatása. Ez történt a jógával kapcsolatban is. Vannak sztereotip tévhitek, pl. a hindu fakír, aki szögeken fekszik nem azonos a jógát komolyan gyakorló személlyel, de a világ első „jóga” filmje sem különb. A 02:51perces trükkfilmet Thomas Edison 1902-ben készítette, valószínűleg nem a tartalom, hanem a technikai kihívás miatt. Egy „hindu fakir”-ról készült, az indiai fakír-jógi egy bűvészmutatványt végez.
korabeli folyóirat címlapján.
A korai brit orientalistákat jellemzik azok a fekete-fehér fényképek, melyek Koringát „a világ egyetlen női fakírját” reklámozzák. A Look magazin 1937. szeptember 28-i számának borítóján egy nő bámul az előtte fekvő krokodilra. A vörös jel a homlokán, mint egy harmadik szem, arra utal, hogy hipnotikus ereje van – olvasható a gyermeteg szöveg. Koringa a gyarmatosító fantázia terméke, az „egzotikus nő”. A közvélemény India iránti romantikus vonzódását kihasználva, Bernard és a Mills Brothers létrehozta Koringa személyiségét. A feltűnést egzotikus megjelenésű „orientalista” jelmezekkel akarták fokozni, rövid leopárdmintás ruhával és vad, afro-stílusú frizurával. Előadások előtt zöldes porral kente be a testét, hogy az a reflektorfényben izzó, túlvilági megjelenést adjon neki.
Koringa azt állította magáról, hogy Indiából származó árva, akit háromévesen egy fakír vett magához, és megtanította a mágikus tudományokra. Ezért tud gondolatot olvasni vagy összetört üvegen mezítláb gyalogolni. Az igazság nagyon messze van mindettől. Renée Bernardnak hívták (1913-1976) egy bordeaux-i táncosnő volt, aki egy vándorcirkusz tagjaként népszerű szórakoztató műsort adott elő Franciaországban. Bernard fő attrakciója, a gyors kardtánc lenyűgözte az angol Mills fivéreket, akik elindították a siker felé, kihasználva, hogy a brit közönség sóvárgott az indiai egzotikum és a színes színpadi megjelenítés után. Éveken át Koringa volt a főcím, a csillag számos nagy nemzetközi európai cirkuszban, Angliában, Franciaországban és Dél-Afrikában is.
Sajnálatos módon nem gyémántot, csak csorba üvegdarabokat kínáltak a publikumnak. Ahelyett, hogy a valódi India kultúráját, a Védák rendkívüli filozófiáját, a több ezer éves művészetet vagy az ősi tudományos eredményeket mutatták volna be, melyek jóval megelőzték az európai teljesítményt.
az indiai művészetben
Pedig a testi-lelki egészséget segítő jógát is könnyű és érdemes lett volna népszerűsíteni, gyönyörű miniatúrák, hiteles tanárok álltak azok rendelkezésére, akik Indiában nem a földi, hanem az égi varázslatot keresték. Nem csoda hát, hogy annyi téveszme, annyiféle jógairányzat működik manapság, melynek semmi köze a jóga valódi eszmeiségéhez.
A növekvő aggodalmakkal, a stresszel és a helytelen életmód adta betegségek szaporodásával egyidejűleg sokasodnak az extrém jógafajták, vagy az olyan silány utánzatok, amelyek az ösztönlény testi szükségleteit akarja kielégíteni.
Aggasztó azt látni, hogy bár a jóga népszerűsége növekvő tendenciát mutat, mégis csökken a holisztikus, spirituális út. A jóga ugyanis nem csak a testmozgást jelenti – mondta Shubhada Joshi, a Mumbai Egyetem tudós filozófia professzora.
A jóga egy olyan tudomány, melyet azért kapott az ember, hogy életéhez örökérvényű használati útmutatóként szolgáljon. Néhány kimagasló lelki csúcsokat elérő jógi megismerte e misztikus tudomány titkait, s elmesélték nekünk, hogyan is néz ki a Himalájánál is magasabbra ívelő belső ösvény.
készült Indus-völgyi leletek között.
"Az Indus-völgyi civilizáció történetéről nem állnak rendelkezésre írásos források. A régészeti leletek tanúsága szerint a Kr. e. 4. évezred folyamán az őslakosság településein megjelentek a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók. Ezek már földművelő népek voltak, és ismerték a fémmegmunkálást. A leletanyag nem utal arra, hogy hódítók lettek volna, sokkal inkább a békés egymás mellett élésre való berendezkedés látható." Forrás: Wikipédia
Kapcsolódó cikkek
