A jóga nyugatiasodása ma már természetesnek tűnő tény. Gyorsan szögezzük le: a jóga egy hiteles, több ezer éves szellemi és lelki töltéssel rendelkező örökség, mely az egész emberiségnek adatott. A 19. sz. végén kezdődött meg a jóga „exportja” Indiából.
Van olyan publikáció is, amelynek szerzője a kortárs nyugati jógát „a Kelet-Indiai Társaság második eljövetele”-ként említi. Ez lenne a gyarmatosítás áttételesebb formája?
Történelmi szempontból érthető, miért éppen India vitte Nyugatra a jóga tudományát. Az első követek az indiai nemzeti érzelmű értelmiségiek, filozófusok, jógamesterek voltak, akik hazájuk függetlenségéért küzdöttek.
Helyesen úgy gondolták, ha Nyugaton népszerűsíteni tudnák spirituális kultúrájukat, akkor megnyerhetik a függetlenség támogatását.
A jóga, mint a függetlenség eszköze
Brit-India gyarmati ügyintézői általában az indiai vallás megvetését propagálták.
Továbbá az indiai gondolkodás és kultúra állítólagos elmaradottságát. Az indiai értelmiség tenni akart ez ellen. Sokan, akik nyugati neveltetésben is részesültek, tisztán látták, hogy nem lehet az óind filozófiát és a védikus kultúrát megértetni olyanokkal, akiknél hiányoznak az alapok.
Amikor az indiaiak látták, hogy a nyugatiak a jóga iránt érdeklődnek, elérkezettnek látták az időt a gyarmati uralom gyengítésére – kulturális eszközökkel.
Úgy gondolták, ha népszerűsíteni tudnák a jógát, mint spirituális gyakorlatot, akkor a nyugati világnak is nagyobb rálátása lenne a Védák bölcsességére. Ezért indultak el az indiai jógamesterek és tanítók – elsősorban Amerikába.
A kortárs jóga kettős arca
A modern gyarmatosítás gyakorlata az, hogy elvesz valami értékeset, felhígítja vagy lekicsinyli, és így profitál belőle.
Azok a nyugati jógatanárok, akik megszokták, hogy művészi szabadságnak hívják a spekulációt, egy olvasztótégely-kultúrában élnek, ahol a sikert nem feltétlenül az ősi tudás továbbörökítése jelenti.
A modern jóga a hagyományos jógát kimazsolázva, azokat a részeket tartja meg, melyek nem kívánnak különösebb belső változást, áldozathozatalt. Akkor lesz népszerű, ha kényelmesen beleillik a napi teendők közé, melyek célkitűzése leginkább az egészség és a fittség, valamint a társadalmi elismertség körül forog.
Az üzleti szellem terjesztői úgy gondolják, ha egyáltalán gondolkodnak rajta, hogy a jógát is „eladhatóvá” kell tenni. Látszik, hogy ez jól bevált gyakorlattá vált, hiszen megszámlálhatatlan jógastúdió működik világszerte.
Ennek eredményeképpen a hagyományos jóga háttérbe szorul.
A jóga erejének forrása
A „hagyományos” jóga a védikus tradíció bölcsességén és a jóga több ezer éves gyakorlati sikerén alapszik.
Nem hindu tulajdon. A „hindu” nem szanszkrit szó, és sehol sem található a Védákban. Perzsa közvetítéssel terjedt el, és az Indus-folyó völgyében, és azon túl élő őslakosokat jelölte. Később vál etnikai, vallási és nemzeti fogalommá.
A Védák sem a hinduizmus termékei, csupán a hinduk szent könyvei, a kortalan tudás és bölcsesség tárházai.
Ennek a hatalmas tudásbázisnak egyik része a jóga. Ezért nem mondhatjuk azt, hogy a jóga egy hindu gyakorlat, csak azt: a védikus fa egyik ága. A jóga a védikus kultúra része.
Patanjali Jóga-szútra című művének híres mantrája szerint a jóga a az anyagi tudat megfékezését szolgálja. Íme, a híres jóga idézet:
„A jóga az a folyamat, amely az anyagi tudat megfékezésére, illetve leállítására irányul.”
Folytatása pedig a spirituális tudat kialakításának módja.
Átfogó képre van szükség
Különbséget kell hát tennünk a „jógaipar” és a tradicionális, hiteles jógaiskolák működése között. Ez utóbbi képviselőinek vagy azoknak, akik jobban meg akarják érteni a jógát, magasabb szintű ismereteket kell szerezniük.
Olyan átfogó képre van szükség, melyben a jóga filozófiája és történelme központi helyen szerepel.
Az az érv, miszerint a jóga az anyagi világ terméke, éppen olyan anyagi elképzelésekben gyökerezik, mint amilyenekkel a védikus bölcsességet akarták háttérbe szorítani.
A hagyományos jóga sokkal többet kínál, mint amit a jóga világias szemüvegén keresztül lehet levezetni vagy megvalósítani. A személyes átalakulás transzcendentális tudományát kínálja és egy kulturális paradigmaváltást.
Összefoglalás
A 19. század végén megjelent egy fiatal hindu szerzetes Chicagóban, az elsó vallásközi konferencián. Ezzel megkezdődött a jóga Indián kívüli térhódítása is.
Azonban a sikertörténetnek árnyoldalai is vannak.
Vizsgáljuk meg: mennyire tartotta meg a jóga a hitelességét, mennyire maradt meg lényegi vonása, a transzcendentális tudásban gyökerező státusza.
Ezután döntsük el, hogy milyen jógafolyamatba kezdünk. A jóga valódi tudománya olyan ajándék, amely minden komoly kereső számára hozzáférhető.
Kapcsolódó cikkek
