A XX. század közepén az észak-amerikai jóga mozgalom egyik úttörője Swami Radha volt. „A jóga a tudás útja” – hangoztatta, ugyanis hamar rájött, hogy a világi sikernek nincs tartós értéke. A jógikus tanítások és a nyugati pszichológia szintetizálásában egyedülálló képesség jellemezte. Több mint egy tucat jóga tankönyvet publikált; és létrehozta a Timeless Books, az örökéletű értékeket képviselő könyvkiadót.
Sylvia Hellman (1911-1995) egy német származású jógini volt, aki Kanadába költözött, és megalapította az azóta is töretlenül működő Yasodhara Ashramot. Sokat utazott Európában, emellett számos észak-amerikai egyetemen tanított. Céljaként tűzte ki Kelet ősi jógikus tanításainak bemutatását, hogy megértsék és alkalmazzák őket Nyugaton.
Sylviából jógini: Sivananda Radha
Sylvia Hellman 1911-ben született Berlinben, mindkét világháború szemtanúja volt. Két férjét is elvesztette: az elsőt a Gestapo meggyilkoltatta, a második pedig a stroke áldozata lett. Sylvia kezdetben író, fotós és szólókoncertező volt, de „nagyon betegnek érezte magát, látva a világ brutalitását és ostobaságát”.
1951-ben Kanadába költözött, Montrealban egy kémiai cég hirdetési osztályán dolgozott. Az élet értelmének keresése révén ismerkedett meg a jógával és a meditációval, ez indította Indiába. Risikésből 1956-ban már a Sivananda jóga felavatottjaként tért vissza. Szerzetesi neve Swami Sivananda Radha lett.
Spirituális küldetés Kanadába
Guruja arra kérte, hogy „a jóga és a Védánta isteni tanításainak szentelve” nyisson egy ásramot vagy iskolát Kanadában. Magas cél volt. 1955 körül gyakorlatilag senki sem hallott a jógáról Észak-Amerikában.
Később mestere, Sivananda egy másik nehéz feladatot adott neki: Ne dolgozz többé pénzért, Isten gondoskodni fog rólatok. A megszeppent jógini így válaszolt: Amerika és Kanada nagyon pénztudatos. Senki sem fogja megérteni, ha alamizsnából kezdek élni. De Swami Sivananda nem változtatta meg véleményét:
„Nem mondhatod az embereknek, hogy higgyenek Istenben, ha nem úgy éltek magatok is.”
Swami Sivananda Radha ahelyett, hogy összezsugorodott volna guruja félelmetes feladataitól, felvállalta mindazt, amire mestere kérte. Jógaórákat tartott, a jóga filozófiájáról és az ősi indiai kultúráról tartott előadásokat, és tv-adásokban beszélt az Indiában szerzett tapasztalatairól.
Önzetlen szolgálat
Mestere és annak tanításai iránti elkötelezettsége mély benyomást tett követőire. Montrealban néhány hónapon belül már rendszeres jógaórákat tartott, a CBC-rádióban interjút adott. Kifejtette:
„A legfontosabb dolog, amit megpróbálok: a diákjaim életminőségének emelése. Számomra az emberek nem lelkiek, ha ez a színvonal nincs jelen az életükben - még akkor sem, ha naponta hat órát meditálnak. Minőség alatt azt értem, ami mélyen belülről jön, s amit a cselekedetek, a másokkal való bánásmód és a munkavégzés tükröz.”
Egy év alatt, 1957-ben, egy régi 10 szobás házban megalapította a Sivananda Ashramot, ahol osztályokat, meditációs csoportokat hozott létre. A következő évben Vancouverbe költözött, s a belvárosában megnyitotta a Yoga Vedanta Könyvesboltot. 1963-ban az ásram a dél-keleti brit kolumbiai Kootenay-tó partjára, jelenlegi helyére költözött. A neve Buddha feleségének és Krisna nevelőanyjának tiszteletére Yasodhara ásram lett.
Női szerzetes a nők támogatásában
A jógát filozófiai és spirituális rendszerként mutatta be. Oly módon, hogy bárki számára hozzáférhetővé váljon, aki a fejlődésben elkötelezte magát. Magas etikai normákat állított fel, és erre ösztönözte a tanulókat is. Az önvizsgálat olyan kérdéseit feszegette, mint például: Ki vagyok én? Mi az élet? Miért érdemes élnem? Hogyan készülhetek fel az életemre?
Eleinte tanítványai többsége férfiakból állt, később ez megváltozott.
„Kezdetben Hófehérkének és a hét törpének neveztük magunkat”
– mondta a Yoga Journal újságírójának1981-ben. Idővel egyre több nő találta meg a Yasodhara tanfolyamaihoz vezető útját, melyek hívogató címe is inspirálólag hatott abban az időben. Például: „Nők és a spirituális élet”, emellett Swami Radha karaktere is vonzotta őket.
Swami Radha azt akarta, hogy a nők felismerhessék, hogy közülük is sokan alkalmasak a spirituális vezetői szerepre.
Kapcsolódó cikkek