A keresztények gyakorolhatják-e a jógát?  A jóga keresztény szemmel? Furcsa kérdések. Úgy tűnik, mintha napjainkban az intézményes vallás csökkenne, ugyanakkor teret nyer az „alternatív lelkiség”, vagyis az egyéni útkeresés.  Akik valóban ismerik a jóga filozófiáját, tudják, hogy a jóga is lehet eszköz az ember és Isten közötti összeköttetésben.  Ez nem függ egyetlen vallástól sem, de bárki gyakorolhat jógát hite szerint is. A jógának ezt a tulajdonságát Nyugaton kevesen keresik, a többség leginkább az egészségmegőrzésre koncentrál. Mégis időről-időre felvetődik az a bizonyos kérdés.

filozófia kutatás pozitív gondolkodás vallás
Nem létezik jóga kersztény vagy hindu formában, hiszen a jóga nem vallás. Hát akkor mi? Életmód, önmegvalósítás. És természetesen spiritualitás, ami pedig nem vallás. A vallás csupán egy esztöz a spiritualitás gyakorlására. Akárcsak a jóga.

A keresztények gyakorolhatják-e a jógát? Ilyen kérdést csak az tesz fel, aki nagyon keveset tud a jógáról, és azt is hozzá hasonló embertől hallotta. Vagy olyan személy, aki ráadásul még bizonytalan is a hitében, s fél, nehogy elveszítse azt. Sőt találkozhatunk olyan – szerencsére nagyon ritka – együgyű megjegyzéssel is, hogy a jóga sátáni dolog. Ez utóbbira még csak felelni sem érdemes, de maga a kezdő kérdés mégis válaszra vár. 


Tipp: Jóga tanfolyam

  • Talund meg és alkalmazd: autentikus jóga tanfolyam Budapesten - a tradicionális jóga hatékony elsajátítása
  • Jóga otthon tudásanyag e-mailben - díjmnetesen és azonnal.

Létezik-e keresztény jóga? 


A jóga több szinten is művelhető. Van, aki csupán az alapokkal akar megismerkedni, mert vigyáz az egészségére. Joga van hozzá, ez is nagyon helyeselhető cselekedet.


Ugyanakkor a jóga ősi, indiai hagyományai nem csupán testmozgásról beszélnek. Az ászanáknak komoly hatásuk van a belső szervekre, sőt az elme koncentrációjára is. Ezután még tovább lehet lépni. Attól függően, hogy a gyakorló mennyire komolyan akar elmerülni a jóga spirituális lényegében.

filozófia kutatás pozitív gondolkodás vallás

Egyértelmű, hogy a jógának különféle szintjei léteznek, de a legkezdőbb minőség is sokszoros egészségügyi előnnyel jár. A meditatív és spirituális mag csupán azok számára tárul fel, akik ezt tűzik ki célként. A többi jógázó megmarad a „csak” testi egészség alapvető eredményénél.

A nemzetközi jóganap olyan világraszóló esemény volt, amely összefogta az embereket. Örömteli esemény, ami ráadásul az egészségmegőrzés szempontjából is csak elismerést érdemel. Mégis voltak olyan elvakult, szűklátókörű emberek, akik hitelvi alapon kritizálták.


Sajnos mindig voltak fanatikus prédikátorok, akik feljogosítva érezték magukat, hogy hitük védelmében akár el is pusztítsák a más lelki utat kereső embert. Gondoljunk csak az inkvizícióra vagy a vallásháborúkra – de szerencsére mindez már csak történelem. 

Ma már számtalan orvos ajánlja betegének a jógát. Mert mi volna a baj azzal, ha valaki:

  • önkontrollt gyakorol,
  • ha fókuszál a feladatára,
  • ha egészsége érdekében a több ezer éves múltra visszatekintő, garantáltan hatásos mozgást tanulja, gyakorolja,
  • ha jógaórára megy, nem pedig bulizni,
  • ha megérti, hogy a test csak eszköz, de van magasabb rendű cél is,
  • ha toleranciát gyakorol, más kultúrák tiszteletét megtanulja.
  • Mi volna a baj mindezzel?

  
Jóga keresztény szemmel


A fő probléma az, hogy sokan nem ismerik, mit jelent a keleti lelkiség, hiszen rengeteg ága van. Megtalálható a legtisztább istenszeretettől az anyagi javakért való imádkozáson át a mágiáig minden. No, de a kereszténység, mint gyűjtőfogalom is magába foglalja mindezt.

A tiszta istenszeretet jézusi tanítását, vagy az anyagi javakért, házért, jó házasságért, a gyermekem sikeres vizsgájáért stb. való könyörgéseket, melyeket Istennek és különféle szentjeinek címeznek. Sőt pénzadományt is felajánlanak, hogy mindez teljesüljön. Bizony nyugaton is vannak szellemekkel, démonokkal foglalkozó papok, akik erről könyvet írnak, erről tanítanak.

A különbség az, hogy a jógát gyakorló vagy a keleti filozófiát ismerő ember nem háborodik fel ilyesmin. Még csak nem is mosolyog lekicsinylően, mert tiszteli a másik ember hitbéli meggyőződését. Tavaly hetekig azon kuncogott a média, hogy egy spanyol főiskolán 196 tanuló számára kötelezővé tették az ördögűzés tanfolyamán való részvételt. Egy pap vezette, aki szakértője az ördögűzésnek, már kézikönyvet is írt e témában.


Nos, egy toleráns ember megvonja a vállát, és végül úgy dönt: a média kenyere a szenzációhajhászás, ez érdekes lehet az igénytelen tömegeknek, de ő nem áll be a fujjogók csapatába. Van ennél jobb dolga is. Például testi-lelki felüdülésre vágyva elmegy jógázni. 

Foglalkozhat-e keresztény a meditáció gyakorlásával?

Az emberek kíváncsiak ilyesmire, érdemes beszélgetni ezekről a dolgokról. Nyugaton nemcsak az átlagember és a sportolók között népszerű a jóga, a művészvilág több képviselője jógázik. Számos területen, hatalmas cégeknél, reptereken, iskolákban van jelen a jóga.

Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy egy szülő hitbéli meggyőződésére hivatkozva tiltakozik az iskolában, nem engedi a gyerekét jógázni, és így az egész osztályt megakadályozza ebben. Kaliforniában is rendszeresen felmerül az a kérdés: kellene-e tanítani jógát az állami iskolákban?

Az ellenzők csak arra hivatkoznak, hogy az „egy másik hit gyakorlata”. Nekik még nem tűnt fel, hogy az UNESCO felvette a jógát az emberi kulturális örökség listájára.

A nyugati jógaoktatásban járványszerűen terjed az olyan képzés, mely csupán tornagyakorlattá, sportfoglalkozássá vagy fitnesz eseménnyé szűkíti a jógát. Tehát nem kell emellett még lekicsinyelni a jóga mélyebb tanítását. Ugyanis mindenki a számára megfelelő tanfolyamra iratkozhat be.

Ha egy keresztény csak azt a számtalan egészségügyi előnyt akarja elérni, amit a jóga által kaphat, akkor megteheti anélkül, hogy „sötét” dolgokkal vádolná magát a tanítást. Egy becsületes ember nem harap bele a segítő kézbe. Arról nem is beszélve, hogy pl. egy meditációs légzőgyakorlaton teljes szívvel gondolhat Jézusra, fohászkodhat hozzá, senki sem fogja ebben megzavarni.

Összegzés


Érdemes elolvasni a 2014-ben szentté avatott II. János Pál pápa nyilatkozatát. Különösen ajánlott mindazoknak, akik bármilyen módon más népek kultúráját, hitét, vallásának hiteles könyveit kritizálják, vagy elítélő megjegyzésekkel illetik.

A pápa 2000-ben, a nagyböjt első vasárnapján elnézést kért Istentől és az emberektől a katolikusok múltban elkövetett vétkeiért. Az egyház nevében kért bocsánatot, többek között az evangelizáció nevében végzett erőszakos térítésekért, mert semmibe vették és lenézték más népek jogait, kultúrájukat és vallásukat, mert sértették más fajok és népcsoportok jogait. 

Kapcsolódó cikkek